Nem sportszakmai okokra gondolok. Nem sokan kapták fel rá a fejüket, de pár hete kijött a Deloitte tanácsadócég hagyományoséves jelentése a legnagyobb bevételű futballklubokról, amely ezen a területen igazán komoly meglepetést hozott: a 2020–2021-es szezonban a Manchester City lett az első, 645 millió euróval.éves jelentése a legnagyobb bevételű futballklubokról, amely ezen a területen igazán komoly meglepetést hozott: a 2020–2021-es szezonban a Manchester City lett az első, 645 millió euróval.
Talán nem tűnik ez olyan nagy durranásnak, pedig az. A 2007–2008-as szezon óta, azaz 13 éven keresztül minden évben ugyanaz a négy klub volt az első négy helyen: a Real Madrid, a Barcelona, a Bayern München és a Manchester United. Nemcsak az első pozíciót bérelték ki, hanem mind az első négyet, lehetetlen volt betörni közéjük. (Oké, egyetlen egyszer sikerült egy csapatnak: 2014–2015-ben a Paris Saint-Germain volt a negyedik.) City pedig most nem egyszerűen csak betört a legjobb négybe, hanem egyenesen az élre ugrott.
Miért érdekes ez ennyire? Nem meglepő módon a Bajnokok Ligájában elért siker szorosan összefügg a klubok bevételeivel és az abból fakadó anyagi lehetőségekkel. Ahogykorábban már írtam erről, Pep Guardiola és a Man. City „BL-átka” is alapvetően ezen alapszik, megspékelve persze egy adag sportszakmai melléfogással és balszerencsével. A fent említett időszakban, vagyis a 2007–2008-as szezon óta a 13 évadból csupán 4-szer fordult elő, hogy nem az első négyből került ki az első: 2010-ben (Internazionale), 2012-ben (Chelsea), 2019-ben (Liverpool) és 2021-ben (Chelsea).
Mondható, hogy a pénzügyi áttörésre, a legjobb négybe való bejutásra a City esetében már számítani lehetett egy ideje. A 2000-es évek óta folyamatosan nőtt az élen állók előnye, a bevételi lista első helyezettje és az ötödik helyezett (vagyis a legjobb négyből még éppen kiszoruló) csapat közötti különbség tendenciózusan emelkedett, majd 2012-től csökkeni kezdett – ekkor kezdte meg a City és a PSG a valódi felzárkózást.
A 2020-as év elején (amikor a Deloitte publikálta a 2018–2019-es adatokat) biztosan azt mondtam volna, hogy még jó pár év kell, amíg ez a felzárkózás célba ér, azaz a City pénzügyi téren felléphet a legjobbak közé, de nem sokkal utána a feje tetejére állt a világ. A mostani előzésnek ugyanis alapvetően a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság a fő oka.
Beszédes adat, hogy az előző, 2019–2020-as szezonra vonatkozó lista élmezőnyéből csak három csapat tudta növelni a bevételét 2020–2021-re: a City, a PSG és a Chelsea. Mindenki másé csökkent, még úgy is, hogy a vírusjárvány első hulláma miatt 2018–2019-hez képest már eleve kivétel nélkül mindenkinek csökkent a bevétele, és amíg a többségnél, tehát elsősorban az élen álló Barcelona, Real, Bayern, Man. United négyesnél ez a csökkenés folytatódott, addig a fenti három „újgazdag” klub már növekedni tudott. A PSG-nél ez egyértelműen a katari tulajdonosok által generált pénzinjekciójának köszönhető, a Chelsea-nél pedig természetesen a 2021-es Bajnokok Ligája-győzelemnek. A Citynél meg egyszerre a kettőnek, vagyis a tulajdonosi tőkebevitelnek és a BL-döntőnek. (Azt most hagyjuk, hogy ez a tőkebevitel mennyire szabályos, gyakorlatilag ezbuktatta meg az UEFA korábbi pénzügyi fair play rendszerét.) Ami szembetűnő: messze a City tudta a legmagasabb összeggel növelni tavaly a bevételét, mintegy 96 millió euróval, vagyis a 2019–2020-as 549 millióhoz képest 17%-kal – ekkora emelkedést még a koronavírus-járvány előtti években sem tudtak produkálni, amikor már folyamatosan zajlott a felzárkózás az első négyhez!
Így érkezett tehát meg a Manchester City a bevételi lista első helyére: akkor növekedett, amikor a többiek visszaestek, mondhatni, kanyarban előztek. Bajnokok Ligáját persze nyerhettek volna már korábban is, de most már a „csillagok” állása is emellett szól.
Hogy mindezek után megnyeri-e az idén a Man. City a Bajnokok Ligáját?
Fogalmam sincs.
Szerencsére a futball nem úgy működik, hogy mindig az nyer, akinek a legtöbb pénze van, de az egyértelmű, hogy hosszú távon azok nyernek többször, akiknek több pénzük van. Azt tehát nyugodtan ki merem jelenteni, hogy amennyiben a City pénzügyi adatai az eddig trendeket követik, akkor előbb-utóbb biztosan meglesz a BL-trófea, és méghozzá inkább előbb, mint utóbb. Lehet, hogy ez nem tűnik túl nagy bátorságnak, de – hál'isten – ez a legtöbb, amit egy közgazdász mondhat.
A Barcelona 2018–2019-ben 841 millió eurós bevétellel volt első a listán, és akkor azt prognosztizálták, hogy 2019–2020-ban áttörik az egymilliárd eurós álomhatárt – a koronavírus azonban mindent felülírt, és a klubok visszaléptek egy nagyságrendet a bevételekben. (A Barcelona pedig azótaegészen más problémákkalküzd.) Nagy kérdés, hogy az egyre mélyülő gazdasági válságot követő szükségszerű visszarendeződés idején is megtartja-e majd vezető pozícióját a City, vagy az „öregek” visszaveszik a hatalmat – nem túlzás, hogy a fantasztikus meccset hozó, 4–3-as City–Real elődöntő jövő heti visszavágója akár e kérdés eldöntésének is megadhatja az első lépését.
Roman Abramovics 2003-ban vette meg a Chelsea-t, 9 évébe került megnyerni a Bajnokok Ligáját, majd újabb kilencbe másodszor is győzni, mielőtt most kényszerből távozna. Manszúr sejk és az abu-dzabi emírség 2008-ban szerezte meg a Cityt, az ő 9 évük rég lejárt, de nem kell már sokat várniuk.