Az UEFA elindítja a szuperligát

Már a Szuperliga tavaly áprilisi, tiszavirágéletű bejelentésekor isazt írtam, hogy az egész projekt egy óriási blöff, amelynek az a célja, hogy a BL a topklubok érdekeinek megfelelően alakuljon át. Már akkor megvoltak azok a tervek, amelyeket mostvéglegesítettek, vagyis a 36 csapatos, svájci rendszerű főtábla, és a szakadár klubok is kísértetiesen hasonló Szuperliga-lebonyolítást tettek közé. Ez egyértelműen mutatja, hogy az új rendszer a klubok kívánságára jött létre, az UEFA pedig próbált mindent megtenni az ő kiszolgálásukért, csak nyilván voltak olyan követelések, amelyeket végül nem volt hajlandó teljesíteni, és emiatt borult ki a bili tavaly áprilisban. (Ezek a témák vélhetően a bevételek elosztását érintették: a topklubok nagyobb részesedést szerettek volna, amibe az UEFA nem volt hajlandó belemenni.)azt írtam, hogy az egész projekt egy óriási blöff, amelynek az a célja, hogy a BL a topklubok érdekeinek megfelelően alakuljon át. Már akkor megvoltak azok a tervek, amelyeket mostvéglegesítettek, vagyis a 36 csapatos, svájci rendszerű főtábla, és a szakadár klubok is kísértetiesen hasonló Szuperliga-lebonyolítást tettek közé. Ez egyértelműen mutatja, hogy az új rendszer a klubok kívánságára jött létre, az UEFA pedig próbált mindent megtenni az ő kiszolgálásukért, csak nyilván voltak olyan követelések, amelyeket végül nem volt hajlandó teljesíteni, és emiatt borult ki a bili tavaly áprilisban. (Ezek a témák vélhetően a bevételek elosztását érintették: a topklubok nagyobb részesedést szerettek volna, amibe az UEFA nem volt hajlandó belemenni.)

Némi kölcsönös kardcsörtetés után tehát most visszatért a rendszer a normális a kerékvágásba: az UEFA szépen kiszolgálja a legnagyobb, leggazdagabb klubok igényeit. Ez gyakorlatilag már a Bajnokok Ligája 1992-es létrehozása óta folyamatosan így van, némi mellékvágányt a Michel Platini-féle reform jelentett csak, amikor kialakították a selejtezőkben a bajnoki ágat, az innen megszerezhető főtáblás helyek számát azonban az új vezetés szépen visszanyirbálta azóta. Jellemző, a 4 plusz helyből most is csak 1 jutott a bajnoki ágnak, tehát érdemben nem változik az arányuk, az UEFA mégis úgy adja elközleményébenaz eredeti tervek apró finomítását, mintha hatalmas esélyt kaptak volna a kisebb országok a főtáblára jutásra.

A változások egyetlen célja persze csakis a több pénz.

A több mérkőzés eleve több pénzt jelent, hiszen feljebb lehet srófolni a televíziós és a szponzori jogdíjak árát, ráadásul a mennyiség itt minőséget is hoz, mivel többször fognak találkozni egymással a topligák csapatai. A svájci rendszerű lebonyolítás is részben azt szolgálja, hogy a topklubokat könnyebben összesorsolhassák egymással, kihasználva azt az elvet, hogy a svájci rendszerben azonos teljesítményű csapatokat párosítanak össze. Ennyi a lényeg, és nem több.

Természetesen a svájci rendszernek más előnye is van: mivel nem szeparált csoportokban zajlik majd a küzdelem, hanem egy nagy közös tabella lesz, a Bajnokok Ligája még inkább egy európai csúcsbajnokságnak fog tűnni, vagyis az igazi szuperligának. Ez a márkaérték szempontjából is fontos, na meg persze szakadár Szuperliga kiváltása miatt – nem véletlen, hogy ezt a pontot a topkluboktól vette át az UEFA.

Az pedig nyilvánvaló, hogy a fent már említett 4 pluszhely elosztása is a topligáknak kedvez, hiszen az egy szem bajnoki ágas bejutó mellett kap 1-1 helyet az ötödik legerősebb bajnokság, vagyis az ötödik topliga, illetve az előző év két legjobb teljesítményű ligája, amelyek a legtöbbször szintén az öt legerősebb bajnokság közül kerülnek majd ki. (Az angol mellett ez most a holland lenne, de nem ez lesz az általános trend.)

Itt érdemes megemlíteni, hogy az idén elindult új, három sorozatot magába foglaló rendszer végjátéka is a topligák szerepét erősíti. Nézzük csak a legjobb nyolc mezőnyét a három kupában!

Az csak természetes, hogy a Bajnokok Ligájában csupán 1 nem topligás csapat volt a negyeddöntőben, a Benfica, de az is csak azért, mert a nyolc közé jutásért egy másik nem topligás csapattal, az Ajaxszal sorsolták össze. (A topligákon kívüli együttesek már azzal is nagy bravúrt hajtottak végre, hogy négy is bejutott közülük az egyenes kieséses szakaszba: a Benfica és az Ajax mellett a Sporting és a Salzburg.) Az Európa-ligában 2 klub volt a legjobb nyolc között a topligákon kívülről, a Rangers és a Braga, ők is egymás ellen játszhattak, igaz, a Rangers nagy bravúrral a döntőbe is bejutott aztán. Mindenesetre az öt nagy bajnokság ilyen dominanciája a BL és az El egyenes kieséses szakaszában tiszta papírforma már.

Az igazi csalódást így ebből a szempontból inkább az Európa-konferencialiga okozhatta, mivel a sorozat életre keltésekor még úgy tűnt, hogy ez nemcsak általában a topligákon kívül csapatokat, hanem kifejezetten a volt szocialista országokból érkező klubokat is sikerekkel kecsegteti. Na ehhez képest a főtáblás helyek elosztása, illetve az Európa-ligából visszacsorgatott csapatok miatt egészen más képet fest az első kiírás végjátéka: a legjobb nyolcba egyetlen kelet-európai gárda jutott csak be, a Slavia Praha, és bár itt még kisebbségben vannak a topligás klubok, 3-an játszottak csak a negyeddöntőben, ez a három az elődöntőbe is bejutott, és az esélyek alapján a győztest is ők adhatják a Roma személyében. (Ha ez megtörténik, akkor a Roma megnyerheti első jelentős nemzetközi trófeáját, a kispadon azzal a José Mourinhóval, aki így az első edző lesz, aki négy különböző csapattal is nemzetközi kupagyőzelmet szerez.)

Ez a háromkupás rendszer tehát a 3×32 főtáblás csapatról 3×36-ra változik 2024-től, és bár arról még nincsen hír, hogy az UEFA hogyan fogja feltölteni az El és Ekl mezőnyét, illetve hogyan csorgat vissza csapatokat a BL-ből az El-be és az El-ből az Ekl-be, a fentiek alapján abban biztosak lehetünk, hogy ha a főtáblán kapnak is valódi kedvezményeket a kisebb bajnokságok, a végjáték ismét a topligáknak fog kedvezni.

Mindezen persze nem kell meglepődni: az öt legerősebb bajnokság nemcsak sportszakmailag emelkedik ki, hanem ez az öt ország egyben az öt legnagyobb, gazdaságilag legerősebb piaca is az európai futballnak, így az UEFA akkor tudja a legtöbb pénzt csinálni a saját sorozataiból, ha az angol, német, spanyol, olasz és francia nézőknek kedves csapatok szerepelnek többet a képernyőkön.

Innen már egyértelmű a cél: az európai szuperliga létre fog jönni, és UEFA Bajnokok Ligájának fogják hívni.