Brazília: vb-káosz vagy káosz-vb?

A kérdés már csak az, hogy amit látunk, az vb-káosz vagy káosz-vb?

Azaz: a vb miatt van káosz Brazíliában, vagy Brazília miatt van káosz a vb-n?

Meggyőződésem, hogy a második eset áll fent, vagyis nem az okozza a brazilok problémáit, hogy a futball-világbajnokság rendezése egy rossz, nem kifizetődő gazdasági projekt, hanem a vb problémás amiatt, hogy a braziloknak egy jó projektet sikerült bűn rosszul végrehajtaniuk.

Nincs az a finom étel, amelyet egy csipetnyi szarral ne lehetne elrontani – ugyanez igaz a gazdasági programokra is.

Nincs az a jó gazdasági program, amelyet ne lehetne rosszul csinálni és akár katasztrófába fordítani.

Műkedvelő gazdasági elemzők tucatjai próbálják a brazil példán keresztül (is) bizonyítani, hogy a kiemelt sportesemények (azaz futball-vb, Eb és olimpia) rendezése nem éri meg, nem jár társadalmi haszonnal, Brazília mellé rendszeresen felemlegetve a 2004-es athéni olimpiát, amely valóban lökött egyet a szakadék szélén álló görög gazdaságon. Nem szoktak viszont példálózni a 2006-os németországi vb-vel vagy a két évvel ezelőtti londoni olimpiával – merthogy azok sikeres gazdasági projektnek tekinthetőek.

Tehát van egy gazdasági program, amelyet az angolok és a németek jól csináltak, a görögök és a brazilok rosszul – hol lenne itt a meglepetés?! Mindez nem magát a programot minősíti, hanem csakis a rendező országokat.

Minden ilyen sportmegaprojektnek két kulcstényezője van, amely eldönti, hogy sikeres volt-e a rendezés: az utóhasznosítás és a finanszírozás.

Vagyis, egyrészt mennyire tudja a rendező ország/város az esemény után használni, hasznosítani a kiépített infrastruktúrát, a sportlétesítményeket, a közlekedési fejlesztéseket stb. – ugyanis az egész rendezésnek ez az értelme, a fő célja: az infrastruktúrateremtés! (Tehát nem az, hogy a turisták vb alatti költéséből megtérüljön a beruházás.) Másrészt nyilván az is kérdés, hogy mennyire tudja vállalni a rendező az egész beruházás terhét, milyen magán és állami források, hitelkonstrukciók állnak rendelkezésre.

Mindkettő szempontnak jól kell működnie ahhoz, hogy sikeres lehessen a rendezés.

Márpedig Brazília esetében egyből látszanak a gondok. A stadionok utóhasznosítása felettébb kérdéses, több városban még élvonalbeli csapat sincs. Csak összehasonlításul: Németországban egyedül a lipcsei stadion épült Bundesliga-klub nélkül. A volt NDK területének bevonása ott ugyanúgy presztízskérdés volt, mint a braziloknak az északi országrészek részvétele, de a németek megelégedtek egy gócforrással. (A lipcsei stadion ugyanakkor elősegítette a Red Bull szerepvállalását a helyi csapatban, így egy-két éven belül már ott is lesz élvonalbeli futball – kérdéses, hogy Amazóniában és a többi térségben lesz-e hasonló fejlemény.) A további infrastrukturális fejlesztések közül sok el sem készült, mint ahogy a területrendezés, városrehabilitáció sem valósult meg, amely például a londoni olimpia egyik nagy vívmánya az East Enden.

Ami pedig a finanszírozást illeti... a brazíliai költségek szemmel láthatóan túlkalkuláltak (a sajtó egybehangzó véleménye szerint a mindent átszövő helyi korrupció miatt), és a tüntetések azt üzenik, hogy a brazil kormány egyéb népjóléti költéseihez és a nemzet teherbíró képességéhez mérten is túlzóak.

A precizitás és a határidők betartása megint csak a görögökkel tereli egy táborba a brazilokat, hiszen akárcsak 2004-ben, most is izgulni kell, hogy a megnyitóra minden kész legyen. Brazília esetében persze ez sem újdonság: az előző, 1950-es brazíliai világbajnokságon a nyitó meccsre „csak" 82 ezer nézőt tudtak beengedni a 200 ezresnek szánt Maracana-stadionba, mert az aréna nem volt még teljesen kész... (Sőt, a szomszédban, Uruguayban az 1930-as vb-n még rosszabb volt a helyzet: az első meccseket más stadionokba kellett vinni, mert a tornára épített Centenario nem készült el, emiatt a házigazda mérkőzéseit el is kellett tolni pár nappal, hogy ők már az új, nagy stadionban játszhassanak...)

A precizitás és a pontosság ilyen szintű hiányában kétségtelenül nagy a szerepe vannak, hogy a brazilok gyakorlatilag verseny nélkül nyerték el a rendezést (a vb mindenképpen Dél-Amerikának járt, más ország pedig nem indult a kontinensről), és a „pályázás" során kialakult kényelmesség a megvalósítás idejére is megmaradt. Ezt az egyet legalább a FIFA a földrészek rotációjának eltörlésével ki tudta iktatni, de amint látható, maradt gond bőven.

És hogy milyen lesz így ez a vb?

Itthonról, a fotelből nézve bizonyosan tökéletesnek tűnik majd minden a stadionokban, erről a FIFA várhatóan gondoskodni fog – a többit pedig mi már nem látjuk...

SZABADOS GÁBOR