A reykjavíki győzelem arra jó, hogy tompítsa a fájó izlandi emlékeket, és arra, hogy elhitesse a játékosokkal, hogy a világon mindenütt hús-vér emberek szerepelnek az ellenfél csapatában, akiktől nem kell megijedni. Mindenesetre október 12-én Stockholmban várhatóan az izlandinál jobb képességű kapus védi majd a svédek hálóját, aki aligha autók vizsgáztatásával tölti napja nagy részét...

Az élet máshol van, írta egyszer Milan Kundera, de bizony még a cseh írózseninek sincs mindenben igaza. Ha azt hiszik, hogy Izlandon bármi után is sóvárognak az emberek, hát bizony tévednek.

A válogatott tagjai vidámnak tűntek, ők különben már csütörtök este landoltak Keflavíkban, majd még aznap este rövid, ámde pörgős átmozgató tréningen vehettek részt. Pénteken pedig jöhetett délelőtt a városnézés, a gejzírek, lávakitörések megtekintése, aztán délután az újabb tréning. És ez még mind semmi. Az igazi látványosság a vezérkarra vár, az MLSZ-elnök, Bozóky Imre távollétében az alelnök, Puhl Sándor volt a főnök, és az ő vezetésével a vezetőség tagjai meg sem álltak a kék lagúnáig.