„Európa a téli olimpiai érmek hetven százalékát a kontinensen tartja” – Szpirosz Kapralosz, az EOB elnöke az NS-nek

– Amikor a világ legnagyobb sporteseményéről beszélünk, mindig kulcskérdés: hogyan teljesít Európa? Mi az eddigi benyomása a milánói–cortinai téli olimpiáról?
– Európa hagyományosan nagyon jól szerepel a téli olimpiai játékokon. Úgy gondolom, hogy az érmek több mint 70 százalékát ismét európai országok nyerik majd el. Még nem látjuk a végleges számokat, de az éremtáblázatok alapján az európai nemzetek vezetnek, ami nagy öröm számunkra. Ráadásul több olyan ország is van, amely most először szerzett érmet a téli játékokon – például Grúzia műkorcsolyában története első téli olimpiai érmét nyerte. Csodálatos látvány volt az esemény, fantasztikus verseny, nagyszerű sportolói teljesítményekkel. Ez a legfontosabb.

– Ha már a látványról beszélünk: mik a tapasztalatai a mostani téli játékokkal kapcsolatban a környezet, az infrastruktúra, a helyszínek elérhetősége tekintetében? Mindig alapvető kérdés, hogyan lehet a játékokat a lehető legzökkenőmentesebben lebonyolítani?
– Ez a téli olimpia már a kezdetektől kihívásokkal indult, mert több helyszínt fel kellett építeni, másokat felújítani, és a felkészülés során voltak késések is. Végül azonban az olaszok – a rájuk jellemző módon – mindent sikeresen összehangoltak.

– Mit jelent ez pontosan?
– Azt, hogy gyorsan alkalmazkodtak az új helyzetekhez, képesek gyors döntéseket hozni, és ha szükséges, korrigálni a hibákat. Amit hallottam és láttam, hogy az olimpiai falvak nagyon szépek, a sportolók elégedettek, az ellátás kiváló. Mit is várhatnánk Olaszországtól? A nap végén pedig a legfontosabb maga a sportélmény: a versenyek pontosan zajlanak, technikai problémák nélkül. A sportolók a legjobbjukat nyújtják, a világ pedig a televíziós közvetítések kiváló képein keresztül láthatja erőfeszítéseiket, és élvezheti ezeket a nagyszerű olimpiai játékokat.

– Voltak-e súlyosabb ügyek, kényes kérdések ezen az olimpián? Mert az a tapasztalat, hogy mindig akad valami – Párizsban is volt, és itt is. Az ukrán Vladiszlav Heraskevics ügye például nagy visszhangot kapott. Mi erről a véleménye?
– Az olimpiai játékokon mindig vannak olyan esetek, amelyek a címlapokra kerülnek. Itt talán kevesebb ilyen történt, de az ukrán sportoló, Vladiszlav Heraskevics ügye valóban komoly döntéseket igényelt. Egyrészt fontos számunkra a demokrácia és a sportolók véleménynyilvánítási szabadsága, másrészt azonban vannak sportági szabályok, amelyeket be kell tartani, és a versenyteret meg kell őrizni semlegesnek. Mi ennek megfelelően jártunk el. Elnökünk bátor döntést hozott, és további lehetőségeket is adott, hogy az ukrán sportoló elindulhasson a szkeleton-versenyen. Sajnos ez végül nem valósult meg, de úgy gondolom, jó szándékunkat egyértelműen jeleztük, és igyekeztünk mindenki számára lehetőséget adni a véleménynyilvánításra. A versenyteret ugyanakkor a lehető legsemlegesebben kell megőrizni, hiszen ez az olimpiai eszme lényege.

– Most még Milánóra figyel a világ a téli olimpia utolsó napjaiban, de engedjen meg egy előre tekintő kérdést: mi, magyarok már a júniusi budapesti találkozóra készülünk, amikor az európai olimpiai család, az éves kongresszusra nálunk gyűlik össze. Milyen várakozásai vannak ezzel kapcsolatban?
– Júniusban Budapestre érkezünk – egy nagyszerű és gyönyörű házigazda városba –, hogy együtt legyen az európai olimpiai család. Ott értékeljük majd a téli olimpia eredményeit, beszámolót kapunk a szervezőktől, és képi összefoglalókat is láthatunk a milánói-cortinai és egyéb helyszíneken zajló eseményekről. Ugyanakkor tudjuk, hogy Magyarországon és Budapesten különösen erős a sport iránti szeretet és szenvedély, ezért biztos vagyok benne, hogy kiváló vendéglátásban lesz részünk, és az európai olimpiai család nagyon elégedett lesz a budapesti tapasztalatokkal.