Jászapáti Petra: A palánk másik oldalán szívesebben dolgoznék

„Sokszor kell emlékeztetnem magam, hogy én most más utat járok, mert az az út, amit elterveztem, az megváltozott 2025-ben. Küzdhetek ez ellen foggal-körömmel, de nem tudom visszaforgatni az idő kerekét. Ahogy távolodok a sérüléstől, talán az idő, ami segít, mert sokat tudtam gondolkozni. Elfogadtam, hogy más utam van, de persze vannak hullámvölgyek – mesélt az MTI-nek a tavaly 500 méteren Európa-bajnok sportoló arról, hogy lelkileg miként dolgozza fel azt, hogy súlyos térdsérülése miatt a lelátóról szemléli a milánói eseményeket. – Amikor az első nap elkezdődött az olimpia, bent voltam a stúdióban, ott is volt egyszer-kétszer, hogy de jó lenne, ha... És itt a legfontosabb szó a ha, amely egy nagyon trükkös szó, mert az egy feltételes mód. Márpedig a sportban nincs feltételes mód, ahogy az életben sincs. Az első egyéni döntő volt a legrosszabb, amikor felfogtam, hogy ez most nélkülem zajlik”.

A 27 éves gyorskorcsolyázó úgy vélte, öccsének, Jászapáti Péternek még nehezebb lehet feldolgozni, hogy szintén sérülés miatt nem versenyezhet Milánóban, mert amíg neki volt ideje lelkileg felkészülni, mivel fél éve sérült meg, addig testvére már bekerült a csapatba és mindössze két héttel a játékok kezdete előtt történt az az edzésbaleset, amely miatt lemaradt pályafutása első olimpiájáról. Jászapáti Petra kissé elérzékenyülve idézte fel, hogy egy boltban állt sorban, amikor a Magyarországon készülő belga csapat legjobbja, a vegyes váltóval Milánóban bronzérmes Hanne Desmet hívta fel, hogy rohanjon a Gyakorló Jégcsarnokba.

„Amikor magaddal történik az más. Sokkal rosszabb, amikor a szeretteddel. Szerencsére Peti nagyon motivált, hogy nyáron már a csapattal kezdje el a felkészülést” – mondta a 23 esztendős öccséről, akinek a helyére Major Dominik került a férfi váltóba, amely pénteken az 5-8. helyről döntő B-fináléban lesz érdekelt.

A szegedi gyorskorcsolyázó elárulta, javul a lába, jelenleg a rehabilitáció felénél tart, ugyanis január 28-án volt hat hónapja, hogy megtörtént a baleset. Hozzátette, kicsit szeszélyesen viselkedik a térde, mert van, hogy sétál 15 ezer lépést és semmi baja, olyan mintha beolajozta volna, de néhány napja például bedagadt a sérült testrésze. Megjegyezte, jelenleg nem tud egyben 15 percet futni, ezért még otthon azt próbálta ki a Városligetben, hogy egy perc séta, egy perc futás. Jászapáti Petra tavaly nyár elején szenvedett térdszalagszakadást, amely miatt lemaradt pályafutása harmadik téli olimpiájáról.

„Egyéniben az A-döntő lett volna a célom és váltóban is nagyon bíztam benne, hogy fináléba juthatunk. Ezt nem alaptalanul mondom, mert az előző szezon ezt igazolja, hogy ennek meglett volna a lehetősége. A sérülés előtti napokban is olyan időket értem el, amit előtte még nem futottam otthon edzésen” – mondta Jászapáti Petra, aki nélkül a női staféta a kilencedik helyen zárta a kvalifikációs időszakot, így éppen nem jutott ki az ötkarikás játékokra.

A négy éve a vegyes váltó tagjaként olimpia bronzérmes versenyző úgy fogalmazott, noha a palánk másik oldalán szívesebben dolgozna, nagyon örül a lehetőségnek, amit kapott és büszke magára, hogy fél évvel a sérülése után ha más szerepben is, de itt lehet az olimpián. Ezért nagyon hálás az M4 Sportnak, a Magyar Olimpiai Bizottságnak és hazai sportági szövetségnek is.

„Tetszik, megvan a varázsa. Jó látni azt is, hogyan dolgoznak a legnagyobb televíziós társaságok, mint az NBC. Élvezem a szakkommentátori szerepet. Olyan szakkifejezések jelentését mondom el, minthogy kitört a jég, elment a penge éle, vagy éppen a főbíró bejelentését magyarázom el. Ez egy óriási élmény, jól esik, hogy megbíznak bennem és képes vagyok ezt a munkát elvégezni – mondta az új kihívásról Jászapáti Petra, aki az olimpia elején még az otthoni stúdióban volt meghívott vendég. – Nagyon jó volt a stúdióban is, de ezt a sportot élőben kell nézni. Aki egyszer élőben belekóstol, annak elragadó a sebesség, az adrenalin, az utolsó kanyaros előzések. Elég példaként említeni a női 1000 méter döntőjét, amelyben a dobogósok mindegyike volt az élen az utolsó két-három körben.”

Saját bevallása szerint a másik oldalról szemlélve az ötkarikás játékokat, nem kevés meglepetés érte, mert számára megdöbbentő volt a Forum di Milánó sajtószobájának mérete, melyet úgy jellemzett, mint egy kis falu a városon belül, ahol rengetegen dolgoznak. Most megtapasztalta, hogy amit a nézők és a sportolók természetesnek vesznek, annak érdekében mennyi felkészülést, mennyi háttérmunkát végeznek el mind a szervezők, mind a médiában dolgozó emberek, legyen szó televíziós és rádiós kommentátorokról, újságírókról vagy éppen fotósokról, akiknek például sorsolják a legjobb pozíciókat másfél órával a versenyek kezdete előtt.

„Voltam hódeszkán, elképesztő élőben látni milyen óriási a big air ugratója. És ezen emberek levetik magukat, sőt, még élvezik is. Mondjuk hogy a viharba ne élveznék, olyan adrenalinlöketet adhat. Egyszer megtanulok hódeszkázni, mert az a szabadságérzés biztos elképesztően jó lehet” – mondta Jászapáti Petra arról, hogy mivel a rövidpályás gyorskorcsolya versenyei kétnaponta követik egymást, így ezúttal volt ideje más sportágak eseményeire is eljutni, míg az előző két olimpiáján indulóként legfeljebb tévében követhette nyomon a eseményeket.

Jászapáti Petra a saját sportágával kapcsolatban kifejtette, a rövid pályás gyorskorcsolyát nagyon jó közeg jellemzi, magát a korcsolyázást pedig sose gondolta munkának, mert számára ez egy szerelem. Hálás azért, hogy a hobbija lehet a munkája, ami nagyon kevés embernek adatik meg.

(MTI)