Zsigulitól a babapiskótáig

Bár Szlovákia még ma is jó (egy-két Becherovka után nagyon is), már nem kell álmodozni az osztrák, olasz, szlovén síterepekről, hiszen valljuk meg, manapság magyar pénztárcával is megfizethetőek ezek az országok. Sőt, a "vastagabbak” akár a svájci vagy a francia Alpok lejtőit is meghódíthatják.
A választék ugyanis óriási, akár a szállás-, akár a síbérletkínálatokat böngésszük, és akkor se jöjjünk zavarba, ha még csak most, éppen e cikk olvasása kapcsán pattan ki az isteni szikra a fejünkből: de jó lenne ezen a télen megtanulni síelni!
Persze a minőségi felszerelések beszerzése némi anyagi ráfordítással jár, ám érdemes befektetni, hiszen hosszú évek múltán is vidáman elsíelgethetünk azokon a léceken, amelyek egykor oly szívfacsaróan drágának tűntek.
Mivel az elmúlt években hatalmas robbanás történt a gyártói piacon (ezt elsősorban az indukálta, hogy a könynyebben megtanulható, és élvezetesebbnek, lazábbnak tűnő snowboard egyre-másra szipkázta el a korábban síléceken száguldozó vásárlói réteget), így ha betévedünk egy szakboltba, ne ijedjünk meg a hatalmas választék láttán.
Az biztos, hogy az üzletben többnyire carving lécekkel találkozunk, amelyeket arról ismerhetünk fel, hogy babapiskótaformát "öltöttek”.
De ezek a lécek nem piskóták ám! Nem véletlen, hogy évek óta Hermann Maiertől kezdve Janica Kostelicig a teljes alpesi mezőny ilyen lécekkel versenyez.

De először tisztázzuk, mi is az a carving. A szó szerinti fordítás karcolást, vésést jelent, ami arra utal, hogy a könnyebb kanyarodásnak köszönhetően a sízők folyamatos, "karcolt” ívet húznak a havon. A léc jobb kezelhetősége annak köszönhető, hogy a gyártók megnövelték a sítalpak első és hátsó szélességét (side cut), valamint lerövidítették a léchosszt, és a síelő gyakorlatilag az éleken manőverezve sokkal egyszerűbben, kevesebb erőbefeketetéssel siklik le a lejtőn.
No és ha már így túljutottunk a carving jelentésén, fogjunk neki a számunkra legmegfelelőbb léc kiválasztásának. A típusok között megtalálhatjuk a fun, az all mountain és a race carvingot, amelyek között a sílécek rádiusza (mekkora ív van a lécben) tesz különbséget.
A fun carving azokhoz a lécekhez hasonlít, amelyeket a profik a szlalomversenyek során használnak. Sajátosságát az adja, hogy könnyebben lehet vele fordulni, a kanyaroknál a snowboardosokhoz hasonlóan szinte úgy "elfekszik” a síelő, hogy a kezével, már-már a testével érinti a havat. Ezek a lécek nagyon rövidek, éppen ezért egyszerűen irányíthatóak és kezelhetőek, igazi extrém élményt nyújtanak.
Az all mountain carving az igazi Jolly Joker. Gyakorlatilag minden terep és minden tempó síelhető vele, ha akarjuk, úgy használjuk, mint a fun carvingot, és szép ívekkel, közepes tempóban haladunk, de ha éppen úgy gondoljuk, elereszthetjük magunkat egy "izmosabb” lejtőnél, és kedvünkre száguldozhatunk. Általában a síoktatók is ezeket a léceket javasolják, hiszen minden tudásszintnek és minden pályafokozatnak megfelelőek.
És ez a legfontosabb! Ausztriában ugyanis statisztikákkal igazolták, hogy a nem a tudásunknak megfelelően kiválasztott lécek okozzák a legtöbb balesetet.
Van, aki úgy gondolja, hogy már képes megbirkózni a race carvinggal, azaz a versenylécekkel, pedig ezekhez az eszközökhöz kellő előképzés, már-már profi sítudás szükségeltetik. A race carving lécek ugyanis rendkívül kemények, könnyű az éleiken síelni és amiben a veszélyük rejlik: hihetetlenül gyorsak. Igazi műszerek, amelyekhez valóban szakértelem szükségeltetik.
"Hogy a lécválasztás ne okozzon problémát, minden kezdő és haladó síelőnek azt tudom javasolni, válasszon all mountain carvingot. Általában a síoktatók is ezeket a léceket használják, hiszen a legegyszerűbben kezelhető, minden igényt kielégítő felszerelések” – mondta Tumbász Gergő síoktató, aki azt is elárulta, hogy minden síparadicsomban szakképzett trénerek állnak a tanulni vágyók rendelkezésére.