Ezerkilencszázkilencvenkilenc óta, azaz idestova hat esztendeje nem fordult elő Hermann Maierrel, hogy érem nélkül zárjon egy világbajnokságot, de most komolyan fennállt a veszélye. Az osztrák zseni azonban ma rácáfolt azokra, akik gondolatban temették: megnyerte az óriásműlesiklást a bormiói vb-n. A második helyen honfitársa, Benjamin Raich végzett, megelőzve az amerikai Daron Rahlves-t, aki az első futam után még az élen állt.
Hermann Maier a verseny után azt mondta, ez a legértékesebb vb-aranya. Ez a mozdulatsorból is látszik (fotók: Reuters)
Hermann Maier a verseny után azt mondta, ez a legértékesebb vb-aranya. Ez a mozdulatsorból is látszik (fotók: Reuters)
A "Herminátornak" becézett 32 éves Maiernek - ez talán némileg meglepő - ez még csak a harmadik világbajnoki aranyérme volt, még érdekesebb azonban, hogy utoljára 1999-ben, a coloradói Beaver Creekben állt a dobogó tetején. 2001-ben egy ezüst és egy bronz, 2003-ban egy újabb ezüst "esett le" Maiernek, aki egyébként kétszeres olimpiai bajnok (Nagano, 1998), és négyszeres összetett Világkupa-győztes (1998, 2000, 2001, 2004).
A Stelvio nevű versenypályán Hermann Maiernek az első futam után még 0,6 másodperc hátránya volt az amerikai Daron Rahlves előtt, és valószínűleg azért nyerhetett, mert a tengerentúli riválisa a második menetet elrontotta, eredménye legalábbis csak a 15. legjobb volt.
A kombináció aranyérmese, Benjamin Raich Rahlves-szel ellentétben az első futamban volt lassabb, így hiába repesztett fantasztikusan a másodikban, így is megmaradt 0,25 másodperc hátránya a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtó Maierrel szemben.
Nem sikerült a csúcsbeállítás Bode Millernek: az amerikaiak négyszeres világbajnok, Bormióban a lesiklást és a szuperóriás-műlesiklást megnyerő sportolója 1968-as olimpia óta az első férfiversenyző lehetett volna, aki egy bajnokságon (olimpia vagy vb) három győzelmet szerez. Harminchét esztendővel ezelőtt a francia Jean-Claude Killynek sikerült ez a bravúr.
Miller már az első futamban eltemethette reményeit, miután hibázott, és a pályát övező reklámszalagok között fejezte be az óriásműlesiklást. Van azonban még hátra két verseny Bormióban (a szlalom és a csapatverseny), azaz ami késik, talán nem múlik.
Miller átkozhatta a sorsot, Hermann Maierrel azonban érhetően madarat lehetett fogatni a verseny után. "Hihetetlen, ami ma történt. Nagyon magammal ragadnak most az érzelmeim - mondta a "Herminátor". - Az óriásműlesiklás aranyérme még hiányzott a gyűjteményemből, és sokkal többet ér valamennyinél, mert ezért nem csak a mostani két futamban kellett megküzdenem. Egy súlyos sérülés után visszatérni nagyon nehéz dolog, ezért jelent olyan sokat számomra, hogy ma a dobogón állhatok."
Az óriásműlesiklásnak két magyar indulója volt, de csak egyikük ért célba. Barbai Áron a 146 résztvevő között az 57. helyet szerezte meg, míg Marosi Attila az első futamban kiesett a versenyből.
Alpesisí-világbajnok, Bormio (Olaszország), férfi óriásműlesiklás:
1. Hermann Maier (osztrák) 2:50.41 perc (1. futam: 1:25,05, 2. futam: 1:25,36) 2. Benjamin Raich (osztrák) + 0,25 mp (1:25,90 és 1:24,76) 3. Daron Rahlves (amerikai) + 0,68 (1:24,45 és 1:26,64) 4. Kalle Palander (finn) + 1,04 mp (1:25,44 és 1:26,01) 5. Thomas Grandi (kanadai) + 1,41 mp (1:26,03 és 1:25,79) 6. Aksel Lund Svindal (norvég) + 1,58 mp (1:26,03 és 1:25,96) 7. Dane Spencer (amerikai) + 1,68 mp (1:25,82 és 1:26,21) 8. Rainer Schönfelder (osztrák) + 2,06 mp (1:26,48 és 1:25,99) 9. Fredrik Nyberg (svéd) + 2,49 mp (1:26,30 és 1:26,60) 10. Bruno Kernen (svájci) + 2,59 mp (1:26,24 és 1:26,76) …57. Barbai Áron + 29,45 mp (1:41,20 és 1:38,66) ---- N ---- T