Carlo Janka nyerte meg az óriás-műlesiklást Val d’Isere-ben

Igazi favoritja nem volt ennek a versenyszámnak, számos versenyzőt fel lehetett sorolni, akik jó eséllyel pályáztak a dobogóra. Köztük voltak az eddig pocsékul teljesítő osztrák férfiak. Az osztrák kontingens szenvedését (eddig egyetlen érmet nem szállítottak az erősebbik nem képviselői) nem nézte jó szemmel a szövetség, s a mai négyesből kettőt lecserélt, így az olimpiai bajnok Benjamin Raich, valamint az ügyeletes „Pechvogel”, Hannes Reichelt mellé a korábbi junior vb-bronzérmest, Philipp Schörghofert és a szám kétszeres junior-világbajnokát, Marcel Hirschert nevezték. A hírek szerint a vb-t követően további fejek fognak hullani a sógoroknál.

A címvédő s már két érmet az idén is bezsebelő Svindal, a svájci delegáció (Cuche, Janka, esetleg Berthod), a mindig esélyes Bode Miller, esetleg a papíron nem igazán neki kedvező pálya és az óriás-műlesikló futamokat nézve majdnem 1 hónapos szünet miatt sötét lónak számító Blardone.

A tegnapi selejtező során minden, magyar színekben induló versenyző kiesett. A francia szervezők a mai napon nem voltak képzavarban, korrekt óriásműlesikló-pályát állítottak össze, ráadásul még az időjárást is verőfényes napsütés jellemezte, így a valódi erőviszonyokat kifejező versenyre készülhettünk.

Ted Ligety felejthető, közepes pályája után Carlo Janka rögtön megfutotta az abszolút időt, az 1:08.25-ös időt senki sem tudta érdemben megközelíteni a továbbiakban. A vk-szezon kezdetén még magas rajtszámokkal induló fiatal svájci ezzel folytatta hazája kimagasló szereplését a világbajnokságon.

Az őt követő Raich azonban bejelentkezett az aranyért: 48 százados lemaradással besorolt a második helyre. Láthatóan jót tett számára a családi közegben eltöltött pár nap, amit a balul sikerült kombinációt követően vett igénybe.

Didier Cuche harmadik érméért szállt harcba, s ehhez egészen jó kiindulási alapot szerzett az első futamban, 1.13-as hátrányban a negyedik hely jó ajánlólevélnek tűnt. Tőle két századra végzett a beugró Hirscher, hat századra pedig a jobb arcát mutató olasz Manfred Moelgg.

Blardone igazolta klasszisát, s magabiztos versenyzéssel dobogós helyről várhatta a második kört, hátránya azonban csaknem egy másodperc volt.

A címvédő Svindal nem tudta ma megváltani a világot, több kisebb-nagyobb hibával elesett a jobb eredményért való küzdelemtől. A franciák ezúttal nem sziporkáztak: Richard és Fanara kiesett, Grange pedig a 8. helyen végzett az első futamot követően. Miller sem tudott csodát tenni, noha ebben a szakágban van a legtöbb vk-győzelme (kilenc), amilyen vehemensen támadta a pályát, annyi hibát is ejtett, a legjobb 20 közé volt ez csak elegendő.

Az osztrákoknak, úgy fest, jót tett a fejmosás, Raich mellett Hirscher – viszonylag magas rajtszámmal elért – 5. helyezése, valamint az újonc Schörghofer előkelő 7. pozíciója bizakodással tölthette el a sógorokat. Egyedül Reichelt butáskodott a pályán, öt másodpercével a továbbjutásért izgulhatott csak.

A másik körben több ponton technikásabb pálya várta a továbbjutókat, a 39–40. kombináció nagy gondot okozott többeknek, kritikus pontnak bizonyult. A finn Marcus Sandell 1:09.95-ös ideje magasan vezetett sokáig, méghozzá úgy, hogy az említett pályaszakaszon ő is leadott legalább egy másodpercet. Ezért tudta őt megelőzni hazai biztatás közepette De Tessieres. Az alsó szakaszon először Davide Simoncelli tudott tökéletesen lesiklani. Ezt követően gyors egymásutánban adták át egymásnak az elsőséget Berthod, Svindal, majd az olasz Ploner.

Ted Ligety 1:09.85-ben állította be a legjobb második futamos időeredményt. Grange erőlködött, de csak mögé tudott besorolni, Schörghofer és Mölgg pedig nem tudták megismételni első futamban nyújtott teljesítményüket. Marcel Hirscher hét század híján maradt el Ligetytől, több bizonytalanságot is elkövetett, végül a fiatal osztráknak ennyin múlott a dobogó. Didier Cuche nem találta az íveket, visszaesett a hatodik pozícióba. Blardone hasonlóan járt, két századdal a svájci világbajnok előtt az 5. hely jutott neki.

A végső párharc ismét frenetikus izgalmakat hozott. Raich ígéretéhez híven nekiesett a pályának, apró hibákat leszámítva nem is volt gond a futamával, 28 századot meg tudott őrizni tetemes előnyéből. Már csak Jankán volt a sor, úgy tűnt, nem fogja bírni a feszültséget, közvetlenül az első időmérési pont előtt 17 század fórt jelzett az óra, s amikor azt gondolhatta volna mindenki, hogy megtört a fiatal svájci, a középső szektorban briliáns síelést mutatott be, nyolc tizedre növelte előnyét, amit a kritikus szakaszon sem vesztett el, így megelőzte a szakági világkupa listavezetőjét.

Carlo Janka két, igazán demonstratív futammal teljesen megérdemelten nyerte meg a svájci küldöttség második világbajnoki aranyérmét. A 23 esztendős obersaxeni fiatalember a svájci újhullám egyik jeles képviselője, a jövő nagy ígérete. Bámulatos, mekkora utat járt végig ebben a szezonban. Lesiklásban a múlt hét végén bronzérmesnek mondhatta magát, ehhez csapta hozzá az aranymedáliát. Győzelmével Svájc átvette a vezetést az éremtáblázaton.
Benjamin Raichnak jót tett az otthon melege: megmentette az osztrák férfi szakág becsületét, ez az ezüst az első érme a sógorok férfiküldöttségének. Mindent összevetve ez Raich 8. világbajnoki érme.

A kombinációs olimpiai bajnok Ted Ligety, mint a szakági vk egyik nagy esélyese Lindsey Vonn két aranya mellé begyűjtött egy bronzot az Egyesült Államoknak.

A hétvége folyamán előbb a női, majd a férfiszlalommal ér véget a 40. alpesisí-vb.