Az osztrákok örülhettek a magyar aranynak

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1986-ban úgy döntött, hogy szakít a hagyománnyal, és 1992 után nem a nyári olimpia évében, hanem a közbeeső páros évben rendezi meg a téli olimpiát: az 1994-es lillehammeri  játékokkal tehát „új időszámítás” kezdődött. 

Alpesi sí: jól „kombináltak" a norvégok

A férfiaknál lesiklásban nem lehetett egyértelmű esélyest megjelölni, de a házigazdák reménykedtek Kjetil André Aamodt elsőségében. Nos, a norvég kiválóság 3 tizeddel jobb volt, mint az Albertville-ben két ezüstöt szerző Marc Girardelli, ám Tommy Moe alaposan meglepte a mezőnyt. Az amerikai megbízható versenyző volt, de korábban még vk-futamot sem nyert (később is csak egyet: 1994 márciusában szuper-óriásműlesiklásban), ezúttal azonban 4 századdal megverte Aamodtot.

Moe szuper-óriásműlesiklásban is jó időt ért el, ám ebben a számban meg kellett elégednie a második hellyel: az 1985-ben óriás-műlesiklásban világbajnok, ám 1988 óta mindössze két vk-futamgyőzelmet jegyző Markus Wasmeier megelőzte őt. A német óriás-műlesiklásban is begyűjtötte az aranyat, miután a vk-ban vezető Christian Mayer betlizett a második futamban.

Műlesiklásban Alberto Tomba sorozatban harmadik olimpiáján is érmet nyert, s akárcsak két évvel korábban, ezúttal is ezüstöt. A norvégok azért egy aranyat szereztek, Lasse Kjus ugyanis megnyerte a kombinációt. Sőt az északiak kibérelték a dobogót, ilyennel a sportág történetében korábban csak Ausztria büszkélkedhetett, 1956-ban férfi óriásműlesiklásban, 1964-ben pedig női lesiklásban vitte véghez a bravúrt.

A hölgyeknél öt ország versenyzői osztoztak az aranyakon. A sívilág még az osztrák klasszist, Ulrike Maiert gyászolta, aki Garmisch-Partenkirchenben egy lesiklófutamon megcsúszott, és egy időmérő póznának ütközve eltörte a nyakát, majd nem sokkal később a kórházban belehalt sérülésébe. Lillehammerben Katja Seizinger diadalmaskodott ebben a számban.

A német kiválóságot szuper-óriásműlesiklásban is az első helyre várták, de bukott, így az amerikai Diann Roffe nyert. Óriás-műlesiklásban az olasz Deborah Compagnoni, műlesiklásban az 1988-as győztes svájci Vreni Schneider diadalmaskodott, a svédeknek pedig Pernilla Wiberg szerzett aranyat a kombinációban.

Sílövészet: Taraszov mindhárom színű éremből nyer egyet-egyet

A sílövőknél Oroszország dominált, hiszen a hatból három versenyszámot is megnyert, s összesen öt éremmel zárta az olimpiát.

Tíz km-en Szergej Csepikov egy harmadik és egy negyedik hely után végre felállhatott a dobogó tetejére. Húsz kilométeren viszont Szergej Taraszov diadalmaskodott, aki összesen három éremmel gazdagodott a játékokon, hiszen tíz km-en harmadik, váltóban pedig második lett. Utóbbiban a németek végeztek az élen.

A hölgyek mezőnyében a kanadai Myriam Bédard mindkét egyéni versenyszámot megnyerte, a váltóval azonban csak a 15. helyet szerezte meg, az oroszok nyerték a futamot.

Bob: először indulnak magyarok a versenyben

A kettesek számában a svájciak az arany- és az ezüstérmet is begyűjtötték, miután a német Wolfgang Hoppe csak a négyes futamra koncentrált. A Gustav Weder, Donat Acklin páros megvédte címét, s végre magyarokért is izgulhattunk: a mieink 28. helyen végeztek.

A négyeseknél Harald Czudaj megszerezte a tőle már 1992-ben is várt aranyérmet. A korábban kémkedéssel vádolt bobos két évvel korábban csak hatodik volt, most azonban maga mögé utasította a Hoppe által vezényelt honfitársakat. Sőt a másik német egység elé még Wederék is befurakodtak.

Sífutás: Björn Daehlie továbbra is a csúcson, Jegorova és Di Centa párbaja

Norvégia jól szerepelt hazai pályán férfi sífutásban, hiszen három arany-, két ezüst- és egy bronzérem volt a mérlege. A hazaiak közül a közönségkedvenc Björn Daehlie volt a legeredményesebb: 10 és 15 km-en nem talált legyőzőre, míg 30-on honfitársa, Thomas Alsgaard előzte meg.

A maradék két aranyon Kazahsztán és Olaszország osztozott, előbbi képviseletében három érmet szerzett Vlagyimir Szmirnov, aki a Szovjetunió és a Független Államok Közössége színeiben is részt vett olimpián.

A hölgyeknél Ljubov Jegorova és Manuela Di Centa volt a két főszereplő. Mindketten két egyéni számot nyertek, az orosz ezeken kívül a váltóval is győzött, az olasz pedig hatalmas bravúrt végrehajtva mind az öt versenyben dobogóra állhatott: még két ezüst- és egy bronzérmet gyűjtött be.

Műkorcsolya: Urmanov akkor nyer, amikor a legfontosabb

A műkorcsolyaversenyek legnagyobb figyelmet keltő eseménye még az olimpia előtt történt: Nancy Kerrigan és Tonya Harding csatázott a kvalifikációért, előbbit azonban támadás érte, amelynek következtében megsérült a térde. Mint kiderült, a tettes Harding barátja volt, aki a sportolónő tudtával vitte véghez az akciót. Bár Kerrigan a válogatókon nem tudott elindulni, az olimpián ott volt, és ezüstérmet szerzett. Harding a nyolcadik lett, Czakó Krisztina a 11. helyen végzett.

A hölgyeknél ukrán győzelem született Okszana Bajul révén, a többi versenyszámban azonban taroltak az oroszok. A férfiak mezőnyében a legutóbbi két olimpiai bajnok, Brian Boitano és Viktor Petrenko is ott volt, a győzelmet azonban a teljesen ismeretlen Alekszej Urmanov szerezte meg, aki ezt megelőzően nem nyert nagy nemzetközi viadalon, és utána is csak egyszer, az 1997-es Eb-n.

A párosoknál az 1988-ban győztes Gorgyejeva, Grinkov kettős másodszor is olimpiai bajnok lett, a G&G házaspár a szintén orosz, címvédő Miskutyonok, Dmitrijev kettőst szorította le a dobogó második fokára.

A jégtáncosoknál visszatért a Szarajevóban diadalmaskodó Torvill, Dean duó, az aranyérmet azonban a Griscsuk, Platov orosz kettős szerezte meg, pedig nem sokkal korábban úgy tűnt, nem indulnak a versenyen. Griscsuk ugyanis az egyik Los Angeles-i étteremben megütötte Platovot, és az a hír járta, hogy szétválnak útjaik – végül kibélkültek.

Síakrobatika: Grospiron és Weinbrecht sem tudja megvédeni címét

A két évvel ezelőtti bemutatkozás óta új versenyszámmal bővült a síakrobatika, a mogul mellé bekerült a programba az ugrás is. A négy aranyérmen négy nemzet osztozott. A férfiaknál a mogul olimpiai bajnok címvédője, az 1992-es térdsérülése miatt sokat kihagyó  Edgar Grospiron csak harmadik lett, a győzelmet a kanadai Jean-Luc Brassard szerezte meg. A második helyen az orosz Szergej Suplecov végzett, aki egy évvel később tragikus motorbaleset áldozata lett.

A hölgyeknél sem tudott duplázni a címvédő, Donna Weinbrecht hetedik lett, az aranyérmet az 1993-as világbajnok norvég Hattestad nyakába akasztották.

Jégkorong: vége a szovjet-FÁK-beli sorozatnak

Oroszország elődállamai az előző három olimpiát megnyerték, sőt 1956 óta mindössze kétszer voltak kénytelenek átadni az első helyet. 1994-re azonban megváltoztak az erőviszonyok, és az oroszok még a dobogóról is lemaradtak.

Az orosz együttes a csoportmérkőzések során 5–0-ra kikapott Finnországtól, ilyen különbséggel addig soha senkitől nem szenvedett vereséget (ráadásul a finnek a bronzmeccsen is kiütötték őket, 4–0-ra győztek). A végső győzelmet a svéd válogatott szerezte meg, amelyben három játékos, Tomas Jonsson, Hakan Loob és Mats Näslund mondhatta el magáról a sportág történetében először, hogy immár világ- és olimpiai bajnok, valamint Stanley-kupa-győztes.

Szánkó: három Huber is érmet nyer

A férfiaknál egyesben megvédte címét Georg Hackl, aki nagy csatában 13 ezreddel múlta felül az osztrák Markus Prockot. Az olaszoknak itt egy bronzérem jutott Armin Zöggeler révén, de párosban kettős sikerrel vigasztalódtak. Wilfried Huber arany-, Norbert Huber ezüstéremhez jutott, és miután a Günther a kettes bobban harmadik helyet ért el, Arnold pedig szánkó egyéniben lett negyedik, elmondható, nagyon eredményes volt a család.

A hölgyeknél a szintén olasz Gerda Weissensteiner nyert, ám nem sokáig örülhetett az aranyéremnek, ugyanis három héttel később, amikor ő bátyja temetésén volt, betörtek bolzanói házába, és elrabolták a medáliát. A NOB később csináltatott neki másolatot.

Északi összetett: Ogivara váltóban kárpótolja magát

Az egyéni versenyben az 1993-as világbajnok, a folyó szezonban addig csupán egy versenyt veszítő Ogivara Kendzsi számított az első számú esélyesnek, ám a japánoknak keservesen csalódniuk kellett, kedvencük a dobogóra sem fért fel.

Ogivara erőssége az ugrás volt, ám Lillehammerben mindössze a hatodik legjobbat produkálta ebben a műfajban. Az 1991-ben világbajnok Lundberg viszont remekelt, 23 másodperces előnyt szerzett a második helyen álló észt Markvardt előtt, a japán pedig 1:46 perccel szorult mögé. A norvég amolyan biztonsági sífutást mutatott be, de ez is elég volt a magabiztos győzelemhez.

Ogivara csapatban kárpótolta magát, ugyanis Japán megvédte címét. Ugrásban a három versenyző első, harmadik és ötödik helyet szerzett, ez pedig több mint öt perces előnyt jelentett Norvégiával szemben. Az északiak csak keveset tudtak faragni a hátrányból, így az ázsiai együttes fölényes sikert aratott.

Síugrás: így lesz ötvennyolcadikból, illetve harmincharmadikból első

Az egyéni síugróversenyszámokat két olyan sportoló nyerte, aki az előző olimpián bizony nagyon rosszul teljesített. A középsáncon diadalmaskodó Espen Bredesen Albertville-ben mindössze az 58. helyet szerezte meg, most azonban 14 ponttal utasította maga mögé a szintén norvég Lasse Ottesent.

Nagysáncon az apró termetű Jens Weissflog végzett az élen, aki tíz évvel korábban Szarajevóban egy arany- és egy ezüstérmet szerzett, még az NDK-nak. 1992-ben azonban csak a 33. hely jutott neki nagysáncon, ám akárcsak Bredesen, ő is nagyot javult. A második helyen a középsáncon nyerő norvég végzett. Weissflog csapatban is begyűjtött még egy aranyat.

Rövid pályás gyorskorcsolya: 13 éves koreai lány is olimpiai bajnok

Dél-koreai fölény mutatkozott a rövid pályás gyorskorcsolyában, amelyben az ázsiaiak hat versenyből négyet megnyertek.

A férfiaknál 500-on Cse Dzsi Hun lett a győztes, aki 19 éves kora ellenére olyan ellenfeleket utasított maga mögé, mint a világcsúcstartó finn Mirko Vuillermin vagy a szintén koreai Kim Ki Hun, aki (ekkor még csak) kétszeres olimpiai bajnok volt. Ezren Kim „helyére tette" az ifjoncot, ám Cse így is második lett. A koreaiak váltóban nem állhattak rajthoz, abban Olaszország diadalmaskodott.

A női mezőnyben Albertville után Cathy Turner visszatért a zene világába, majd hét hónappal Lillehammer előtt újra korcsolyát öltött. Az egykori bárénekesnő ugyanolyan agresszív versenyzést mutatott be, mint korábban, ennek Nathalie Lambert látta kárát, akit ki is ejtett a további versenyből. A döntőben a kínai Csang is panaszkodott Turnerre, mondván, az amerikai visszahúzta őt, ám a versenybírók nem így látták. Csang később az amerikai himnusz alatt a földhöz vágta a virágcsokrot, amelyet az eredményhirdetésnél kapott, emiatt nem győzött később elnézést kérni.

A koreaiak a másik két futamot megnyerték, a váltóban igazi unikumot szolgáltatva: bár Toni Nieminen ifjúsági csúcsa megdönthetetlennek tűnt, a mindössze 13 éves Kim Jun Mi a legfiatalabb téli olimpiai bajnoknak számít még ma is.

Gyorskorcsolya: Hunyady Emese aranyérmet nyer, de nem Magyarországnak

A gyorskorcsolyázók között a férfiaknál Johann Olav Koss három aranyérmet is nyert, a maradék két versenyszámban orosz és amerikai siker született. Az amerikai Dan Jansen negyedik olimpiáján végre felállhatott az olimpiai dobogó tetejére.

A hölgyeknél Hunyady Emese továbbra is osztrák színekben korcsolyázott, és a két évvel korábbi bronzérme után ezúttal aranyat akaszthattak a nyakába. Pedig nem a magyar származású klasszis volt az esélyes, hiszen az előző években a német Gunda Niemann mindent megnyert. Niemann nem kezdett jól, de így is remek időt produkált, majd jött Hunyady, aki 300 méternél csaknem négytizedes előnyt szerzett, ezt pedig folyamatosan növelte, a német elé pedig még az orosz Szvetlana Fedotkina is befurakodott.

Hunyady az olimpián 3000 méteren egy ezüstöt is szerzett, azt a számot az orosz Szvetlana Bazsanova nyerte. Duplázott az amerikai Bonnie Blair, aki 500-on és 1000-en végzett az élen.