Szocsi 2014: kevés néző az első eseményen; futott a NOB-elnök

NAGYON KEVESEN NÉZTÉK MEG AZ OLIMPIA ELSŐ VERSENYSZÁMÁTNAGYON KEVESEN NÉZTÉK MEG AZ OLIMPIA ELSŐ VERSENYSZÁMÁT

Nagyon kevés néző volt csak kíváncsi csütörtökön a szocsi téli olimpia első versenyszámára, a hódeszkások lejtő stílusú számának selejtezőjére. A helyi idő szerint 10 órakor kezdődött, közel hét órán tartó férfi és női kvalifikációs küzdelmek alatt a lelátók jelentős része üresen kongott, különösen a selejtező elején, illetve vége felé voltak nagyon kevesen.

A gyér nézőszám a kiváló idő, a napsütés és a kellemes hőmérséklet fényében különösen meglepő.

A XXII. téli olimpián a láng csak a pénteki megnyitó csúcspontjaként lobban majd fel, ám a mínusz egyedik napon három sportág képviselőinek már versenyeket rendeztek. A hódeszkások mellett a műkorcsolyázóknál a most debütáló csapatversenyben a férfiak és a párosok mutatják be rövid programjukat, síakrobatikában pedig a női mogul (buckasí) selejtezőjével kezdődtek meg a versenyek.

MARIA HÖFL-RIESCH VISZI A NÉMETEK ZÁSZLÓJÁT

A kombinációban és műlesiklásban címvédő Maria Höfl-Riesch viszi Németország zászlaját a szocsi téli olimpia pénteki megnyitóján. A 29 éves sportoló a téli játékok történetében a második német alpesi síző, akit ez a megtiszteltetés ér. Legutóbb, 2002-ben Salt Lake Cityben vitte alpesi versenyző, mégpedig Hilde Gerg a német zászlót.

„Hatalmas megtiszteltetés ez a számomra. Egy álom vált valóra ezzel" – kommentálta a hírt Höfl-Riesch, majd hozzátette, természetesen már az is óriási élmény, hogy ott lehet az olimpián, azt viszont egyenesen csodálatos dolognak tartja, hogy ő viheti a német zászlót a megnyitón.

Németország 152 fős csapattal képviselteti magát a játékokon, Höfl-Riesch a küldöttség egyik éremesélyes versenyzője.

A NOB-ELNÖK ÉS AZ ENSZ-FŐTITKÁR IS FUTOTT AZ OLIMPIAI LÁNGGAL

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is bekapcsolódott csütörtökön a téli olimpia váltófutásába. A szurkolók üdvrivalgása közepette a dél-koreai diplomata éppen a német sportvezetőtől vette át a fáklyát a város központjában.

„Lenyűgözött az emberek vendégszeretete, a versenyhelyszínek pedig nagyszerűek" – állított ki remek bizonyítványt Szocsiról Ban Ki Mun.

A láng korábban egész Oroszországot bejárta, a téli játékok történetének leghosszabb stafétájában mintegy 14 ezren vitték csaknem négy hónapon, 65 ezer kilométeren és 2900 településen át.

A NEW YORKER AZ OROSZ KORRUPCIÓRÓL CIKKEZIK

Jelentősen növelhette a korrupció a 2014-es szocsi téli olimpia költségeit – írta meg az amerikai The New Yorker hetilap orosz ellenzékiek számításaira hivatkozva. Az amerikai hetilap szerint a 2014-es szocsi olimpia lehet a legnagyobb üzleti „simlizés" a téli olimpiák történetében. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2007-ben azt nyilatkozta, hogy Oroszország 12 milliárd dollárt költ majd az olimpia megrendezésére, de orosz források szerint a valós összeg már meghaladja az 50 milliárd dollárt.

A The New Yorker cikke szerint orosz ellenzéki szereplők tényfeltáró munkája arra utal, hogy több beruházásnál is gyanús költségtúllépések voltak, míg máshol sikkasztás egyértelmű jeleit találták. Az orosz források szerint az ügyek nagy részében olyan üzletemberek és cégek érintettek, akik és amelyek szoros kapcsolatban állnak Putyin elnökkel.

A szocsi olimpia jól mutatja, hogy az orosz gazdaságot mennyire áthatja a korrupció, de az építőiparon belüli szabálytalanságok más országokban is elterjedtek. A Transparency International felmérése szerint az egész világban az építőiparban a legnagyobb a korrupció az összes iparág közül. A Grant Thornton könyvelőcég szerint 2025-ig 1500 milliárd dollárt érhet el az építőiparban a korrupció által okozott kár – írta meg a The New Yorker.

A lap szerint a nagy kormányzati megrendeléseknél különösen magasak a kockázatok. Egy nagy üzletnél jobban megéri vesztegetni, és könnyebb is elrejteni ennek a nyomait, mert a korrupciós költségek eltörpülnek a beruházás összértéke mellett.

Erik Lioy, a Grant Thornton munkatársa szerint, ha egy addig soha nem látott projektről van szó, azt is nehéz megbecsülni, hogy mekkoráknak kellene lenniük a költségeknek, így még könnyebb trükközni.

Természetesen ott nagyobb a korrupció, ahol gyengébb az állami elszámoltathatóság, és ezeknek a beruházásoknak a hátrányait nem tudja ellensúlyozni, hogy az építőiparban nőnek a bevételek és a foglalkoztatottság.

Az amerikai lap Paolo Maurót, a Nemzetközi Valutaalap közgazdászát idézte, aki szerint illúzió a gazdaság erősödését várni a korrupciótól. A közgazdász szerint a korrupció egyszerűen rossz, mert elbizonytalanítja a befektetőket.

Mauro kutatásai azt is feltárták, hogy a korrupcióval sújtott országok politikusai túl nagy hangsúlyt helyeznek a fizikai javakra a humánerőforrások kárára, azaz elhanyagolják az oktatást az építőipar kárára. A The New Yorker hetilap szerint a tanulság, hogy síugrósáncok helyett inkább a tanárok képzésére érdemes költeni.