A The New York Times csütörtökön jelentetett meg internetes oldalán egy terjedelmes cikket, melyben Grigorij Rodcsenkovnak, az olimpia idején az orosz doppingellenőrző labor vezetőjének állításaira hivatkozva azt írta, hogy egy tökéletesen működő rendszer segítségével látták el teljesítményfokozó szerekkel az orosz sportolókat azzal a céllal, hogy a téli játékokon a lehető legtöbb érmet – lehetőleg aranyat – szerezzenek.
A cikk nem nevesítette az érintett sportolókat, ám egyértelműen utalt többek között Zubkov és Legkov bűnösségére is. Rodcsenkov ugyanis azt állította a tekintélyes lapnak, hogy több tucat, köztük legalább 15 érmes orosz sportoló vett részt a szocsi olimpián, akik részesei voltak az államilag irányított doppingprogramnak. Mint mondta, az érintettek között a játékok legnagyobb sztárjai is ott voltak, többek között 14-en a sífutócsapatból, illetve két bobos, akik aranyérmet nyertek.
„Ami megjelent ebben a cikkben, az alaptalan rágalom” – mondta egy orosz televíziónak a Szocsiban 39 évesen két aranyat nyert Zubkov, hozzátéve, hogy hosszú karrierje során rendszeresen ellenőrizték.
Legkov szintén azt hangsúlyozta, hogy 50 kilométeren tiszta győzelmet aratott, egyúttal megkérdőjelezte Rodcsenkov szavahihetőségét.
„Nem is értem, hogyan adhatnak hitelt egy ilyen ember szavának, hogyan bízhatnak meg benne” – méltatlankodott a sífutó.
A The New York Times anyagát a Kreml sem hagyta szó nélkül. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője határozottan tagadta, hogy államilag irányított doppingolás folyt volna.
„Köpönyegforgató vádaskodásainak tűnik ez az egész. Én nem bíznék ilyen megalapozatlan állításokban” – mondta Dmitrij Peskov.
Az újságnak Rodcsenkov – aki novemberben mondott le vezető tisztségéről, miután a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség megvonta a moszkvai labor akkreditációját – azt is elmondta, hogy téli olimpia idején az orosz titkosszolgálat emberei és doppingellenes szakemberek titokban felbontották a vizeletmintákat tartalmazó rongálásbiztos tégelyeket, és kicserélték a doppingos mintákat a hónapokkal korábban gyűjtött tiszta vizeletre. Hozzátette, legalább száz szennyezett mintát semmisítettek meg a játékok végéig.
A csütörtöki cikk újabb fejezete a már másfél éve tartó orosz doppingbotránynak, amelynek során először az bizonyosodott be, hogy államilag irányított módon doppingolták az ország atlétáit. Az orosz doppinglabor engedélyének megvonása mellett a WADA tavaly novemberben a „nem megfelelő” doppingellenes rendszerrel rendelkező országok közé sorolta Oroszországot, amelynek atlétikai szövetségét a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkor fel is függesztette.
Ez utóbbi határozat azt jelenti, hogy az orosz atléták semmilyen nemzetközi versenyen nem vehetnek részt, így jelen állás szerint a riói olimpiáról is lemaradnak.