Alpesi sí: Ne csodálkozzatok, ha késsel a hátatokban ébredtek – Miklós Edit

A Szőllős testvérek, Noa, Benjámin és Barnabás nem megfelelő orvosi igazolással versenyeztek az alpesi sízők országos bajnokságán, emiatt a szövetség két évre eltiltotta őket. Szőllősék vitatták ennek jogosságát, arra hivatkozva, hogy a magyar szövetség korábban még engedte versenyezni a három sportolót.

A Szőllős testvérek, Noa, Benjámin és Barnabás nem megfelelő orvosi igazolással versenyeztek az alpesi sízők országos bajnokságán, emiatt a szövetség két évre eltiltotta őket. Szőllősék vitatták ennek jogosságát, arra hivatkozva, hogy a magyar szövetség korábban még engedte versenyezni a három sportolót.

Azóta a szövetség „fellebbviteli bizottsága 2017. július 5-én a jogorvoslati kérelem alapján átvizsgálta az első fokon eljáró fegyelmi bizottság eljárásában keletkezett iratokat, és a fegyelmi szabályzatban biztosított jogával élve a fegyelmi bizottság határozatát hatályon kívül helyezte, a fegyelmi bizottságot új eljárás lefolytatására utasította, megadva ehhez a megfelelő iránymutatást, ugyancsak a fegyelmi szabályzatnak megfelelően. Ennek megfelelően jelenleg sem a Nivelco SE-vel, sem vezetőivel és versenyzőivel szemben nincs hatályban semmilyen sportfegyelmi büntetés” – olvasható a Magyar Síszövetség július 10-i közleményében.

Szerdán Miklós Edit egyértelműen kiállt a magyar szövetség mellett. Nyílt levelét változtatás nélkül közöljük.

„Kedves sízőtársaim!

Azokhoz szeretnék szólni, akiknek még fontos a magyar sísport jelene, jövője. Azokhoz a szülőkhöz, akik szeretnék, hogy profi síversenyző legyen a gyerekeikből. Az utóbbi időben nagyon elfutott egyesekkel a ló.

Nem szeretnék nagyon beavatkozni a folyamatban lévő fegyelmi ügybe, amely a Szőllős testvérekkel szemben folyik, viszont azt mindenképp megemlíteném, hogy ha mindenkinek kötelező elmenni orvosi vizsgálatra, akkor legyenek ők is képesek elmenni és megcsináltatni, ugyanúgy, ahogy én is szánok erre időt és elvégzem a kötelességemet.

Ami engem személy szerint felháborít, az az, hogy ennek az ügynek az apropóján próbálják megbuktatni a jelenlegi elnökséget, amely nélkül ma nem létezne profi magyar sísport, amely nélkül én sem lehetnék világkupa-dobogós. Az utóbbi években rengeteget fejlődött, tanult a szövetség, többek között általam is. Azóta kap több támogatást a sísport, amióta az olimpián hetedik lettem, ugyanis a szponzorok és az állam is csak az igazi világversenyen elért eredményekre ad több támogatást. Hiába vesznek részt a Szőllős testvérek mindenféle balkáni versenyeken, attól nem lesz több támogatása a szövetségnek.

És hiába szereznek ezeken a versenyeken jó FIS-pontokat, az nem jelenti azt, hogy egy világbajnokságon ugyanolyan jó eredményeket tudnának elérni. A felnőttvébén csak Benjamin volt képes elindulni, de sajnos két próbálkozásból sem tudott egyszer sem lejutni, az ifi vébére el sem mentek.

Miért? Csak nem féltek valamitől? A Szőllős testvéreknek többször volt alkalmuk világkupaversenyre elmenni, de valamiért soha nem éltek a lehetőséggel. Pedig ezek az igazi versenyek, itt lehetne megmutatni, hogy ki milyen szinten van.

Ezek még mind elfogadhatók lennének, ha nem azon mesterkednének, hogyan lehet azt a szövetséget megbuktatni, amelyik egyre több és jobb programokat szervez az utánpótlás fejlesztéséért. A szövetség vezetése próbál végre egy rendszert bevezetni a magyar sísportba, próbálja összehozni a gyerekeket, fiatalokat, hogy egy nemzetként harcoljanak, és ne mindenki saját maga egyénileg próbálkozzon. Neves, nemzetközileg elismert edzőket hoztak, a fiatal magyar edzőket pedig mellettük képzik. Gondolnak a jövőre, mert fontos, hogy legyenek jól képzett magyar edzők, akik majd az utánpótlást kinevelik.

Még jobban felháborít, hogy mindamellett, hogy a magyar sísportot próbálják ellehetetleníteni, a szponzoraim és a minisztérium is olyan névtelen leveleket kapnak, amelyekben az én támogatásomat kérdőjelezik meg arra hivatkozva, hogy én már sohasem fogok többet sízni. És milyen érdekes, hogy pár napra rá a Nivelcótól ugyanide érkeznek szponzorálási kérelmek.

Mindezeket azért írom le, mert közületek mindenki elgondolkodhat, hogy kinek mit hisztek el, és ne csodálkozzatok, ha egy idő után késsel ébredtek a hátatokban.

A sport számomra tiszta játék, ami most történik, számomra elszomorító, és mélyen elgondolkodtató, nem tudom, hogy részt szeretnék-e vállalni egy ilyen közösségben!”