Mun Dzse In ezt kormánya idei első ülésén fejtette ki, egy nappal azután, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tárgyalásokat ajánlott Szöulnak, ugyanakkor rendíthetetlennek mutatkozott országa nukleáris törekvéseivel kapcsolatban.
„…A kapcsolatok javulása nem választható el az észak-koreai nukleáris program rendezésétől, ezért a külügyminisztériumnak szorosan koordinálnia kell erre vonatkozóan a szövetségesekkel és a nemzetközi közösséggel” – mondta Mun, a kabinet ülését megnyitva.
Szavai éles ellentétben állnak azzal, amit előző nap az észak-koreai diktátor mondott, aki szerint Szöul véget kell vessen annak, hogy külföldi országok segítségét kéri a két Korea közötti viszony javításához.
A phenjani kommunista rezsim vezetője, Kim Dzsong Un hétfőn újévi köszöntőjében azt mondta, kész párbeszédet kezdeni Szöullal, és mérlegelni fogja, hogy országa részt vegyen a dél-koreai Pjongcsangban februárban tartandó téli olimpián. Hazáját ugyanakkor atomhatalomként emlegette.
„Az Egyesült Államok egésze nukleáris fegyvereink hatósugarán belülre került, és az indítógomb mindig ott van az asztalomon” – hangoztatta televíziós beszédében, azt állítva, hogy emiatt Washington soha többé nem lesz képes háborút indítani Észak-Korea ellen. Hozzátette, hogy országának „idén a nukleáris robbanófejek és műveleti célú ballisztikus rakéták tömeggyártására” kell összpontosítania.
A dél-koreai elnök mindazonáltal hétfőn utasította kormánya illetékes minisztériumait, hogy mielőbb tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy Észak-Korea részt vehessen a dél-koreai Pjongcsangban februárban tartandó téli olimpián.
Cso Mjung Gjon dél-koreai országegyesítési miniszter kedden közölte: a kormány azt javasolja, hogy január 9-én, a panmindzsoni béke házában tartsanak magas szintű egyeztetéseket a kétoldalú tárgyalások újraindítása jegyében. Ezen a határ menti településen írták alá a koreai háborút (1950–1953) lezáró tűzszüneti megállapodást.
„Reméljük, hogy Dél és Észak szemtől szembe tárgyalóasztalhoz tud ülni, hogy megvitassa Észak-Korea részvételét a pjongcsangi játékokon, továbbá más, a Korea-közi kapcsolatok javítását célzó, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket” – mondta a miniszter.
A két Korea közötti tárgyalások újraindításával kapcsolatban azonban Csoj Hjun Szo védelmi minisztériumi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Szöul az eddigieknél részletesebb választ vár Phenjantól az általa július óta tett tárgyalási javaslatokra.
„Katonai tárgyalások megkezdését ajánlottuk júliusban, és ezt az ajánlatunkat még most is fenntartjuk, (…) válaszra várunk. Észak-Koreával nukleáris programjának rendezéséről szeretnénk tárgyalni, bármilyen formában, ütemezésben és megközelítésben” – mondta szokásos sajtótájékoztatóján a dél-koreai szóvivő.
A phenjani rezsim politikáját az elmúlt évben heves kirohanások és a nukleáris programjával kapcsolatos feszültség fokozása jellemezte. Észak-Korea szeptemberben végrehajtotta hatodik nukleáris robbantását – állítása szerint egy hidrogénbombával –, november végén pedig sikeresen tesztelte minden eddiginél nagyobb hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétáját, nyíltan szembeszegülve a nemzetközi figyelmeztetésekkel és az ENSZ szankcióival, felerősítve azokat a félelmeket, hogy a Koreai-félszigeten egy új háborús konfliktus törhet ki.
Mun Dzse In ezt kormánya idei első ülésén fejtette ki, egy nappal azután, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tárgyalásokat ajánlott Szöulnak, ugyanakkor rendíthetetlennek mutatkozott országa nukleáris törekvéseivel kapcsolatban.
„…A kapcsolatok javulása nem választható el az észak-koreai nukleáris program rendezésétől, ezért a külügyminisztériumnak szorosan koordinálnia kell erre vonatkozóan a szövetségesekkel és a nemzetközi közösséggel” – mondta Mun, a kabinet ülését megnyitva.
Szavai éles ellentétben állnak azzal, amit előző nap az észak-koreai diktátor mondott, aki szerint Szöul véget kell vessen annak, hogy külföldi országok segítségét kéri a két Korea közötti viszony javításához.
A phenjani kommunista rezsim vezetője, Kim Dzsong Un hétfőn újévi köszöntőjében azt mondta, kész párbeszédet kezdeni Szöullal, és mérlegelni fogja, hogy országa részt vegyen a dél-koreai Pjongcsangban februárban tartandó téli olimpián. Hazáját ugyanakkor atomhatalomként emlegette.
„Az Egyesült Államok egésze nukleáris fegyvereink hatósugarán belülre került, és az indítógomb mindig ott van az asztalomon” – hangoztatta televíziós beszédében, azt állítva, hogy emiatt Washington soha többé nem lesz képes háborút indítani Észak-Korea ellen. Hozzátette, hogy országának „idén a nukleáris robbanófejek és műveleti célú ballisztikus rakéták tömeggyártására” kell összpontosítania.
A dél-koreai elnök mindazonáltal hétfőn utasította kormánya illetékes minisztériumait, hogy mielőbb tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy Észak-Korea részt vehessen a dél-koreai Pjongcsangban februárban tartandó téli olimpián.
Cso Mjung Gjon dél-koreai országegyesítési miniszter kedden közölte: a kormány azt javasolja, hogy január 9-én, a panmindzsoni béke házában tartsanak magas szintű egyeztetéseket a kétoldalú tárgyalások újraindítása jegyében. Ezen a határ menti településen írták alá a koreai háborút (1950–1953) lezáró tűzszüneti megállapodást.
„Reméljük, hogy Dél és Észak szemtől szembe tárgyalóasztalhoz tud ülni, hogy megvitassa Észak-Korea részvételét a pjongcsangi játékokon, továbbá más, a Korea-közi kapcsolatok javítását célzó, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket” – mondta a miniszter.
A két Korea közötti tárgyalások újraindításával kapcsolatban azonban Csoj Hjun Szo védelmi minisztériumi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Szöul az eddigieknél részletesebb választ vár Phenjantól az általa július óta tett tárgyalási javaslatokra.
„Katonai tárgyalások megkezdését ajánlottuk júliusban, és ezt az ajánlatunkat még most is fenntartjuk, (…) válaszra várunk. Észak-Koreával nukleáris programjának rendezéséről szeretnénk tárgyalni, bármilyen formában, ütemezésben és megközelítésben” – mondta szokásos sajtótájékoztatóján a dél-koreai szóvivő.
A phenjani rezsim politikáját az elmúlt évben heves kirohanások és a nukleáris programjával kapcsolatos feszültség fokozása jellemezte. Észak-Korea szeptemberben végrehajtotta hatodik nukleáris robbantását – állítása szerint egy hidrogénbombával –, november végén pedig sikeresen tesztelte minden eddiginél nagyobb hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétáját, nyíltan szembeszegülve a nemzetközi figyelmeztetésekkel és az ENSZ szankcióival, felerősítve azokat a félelmeket, hogy a Koreai-félszigeten egy új háborús konfliktus törhet ki.