Pjongcsang 2018: sokan lesznek, és reméljük, elegen is!

A magyar sportolók eddig minden téli ötkarikás játékokon részt vettek. Ugyan volt olyan, hogy csak egy, de olyan is, hogy 28 versenyzőnk indult. A mostani létszám (19) az élmezőnyben foglal helyet, ennél mindössze öt alkalommal voltak többen versenyzőink.

A HOKISOKNAK KÖSZÖNHETŐ AZ EDDIGI CSÚCS

Ráadásul az egyik legnagyobb létszámú téli olimpiai csapatunk éppen a hőskorban, azaz még a második világháború előtt volt, az 1936-os garmisch-partenkircheni olimpián, amikor 25 sportolónk indult. A nagy szám persze elsősorban a jégkorong-válogatottnak volt köszönhető, akik összesen tizenhárman voltak.

A már említett 28-as csúcslétszám is a jégkorongozók miatt volt ennyire magas, mégpedig 1964-ben, a szomszédos Ausztriában, Innsbruckban, akkor tizenhét hokisunk lépett jégre. Volt még egy harmadik olimpia is, amelyen részt vettek jégkorongozóink, mégpedig 1928-ban, de akkor a küldöttség így is mindössze tizenkét fős volt, s a hokisokon kívül csupán két versenyzőnk indult még a svájci St. Moritzban.

A csúcs tehát az 1964-es, a második pedig az 1936-os csapat létszáma – holtversenyben a 2002-ben, Salt Lake Cityben indulókéval (25), ráadásul ezen az olimpián vettünk részt a legtöbb sportágban, szám szerint hétben (alpesi sí, bob, gyorskorcsolya, műkorcsolya, rövid pályás gyorskorcsolya, sífutás, sílövészet). Ettől csak egy versenyzővel maradt el (24) a rendszerváltás utáni első téli játékokon, az 1992-es albertville-i olimpián induló csapat létszáma, míg az ötödik helyen a világháború utáni első, magyar szempontból az eddig a legeredményesebb téli olimpián, az 1948-as St. Moritz-i játékokon részt vevő 22 fő áll. Ezt követi sorrendben a mostani, illetve a 2006-os játékok magyar küldöttségének száma.

EGYKEKÉNT ALMÁSSY ZSUZSA

A legnagyobbak után lássuk a legkisebb létszámú csapatainkat: összesen kilenc olyan olimpia volt, amelyeken egy számjegyű volt a létszám. Az alsó rekord az 1972-es szapporói olimpián született, hiszen csupán egy versenyzőnk, a műkorcsolyázó Almássy Zsuzsa képviselte színeinket.

Csak eggyel voltak többen a mieink az 1956-os Cortina d’Ampezzó-i és az 1980-as Lake Placid-i játékokon (a Nagy Marianna, Nagy László, illetve a Regőczy Krisztina, Sallay András korcsolyázó páros). Utóbbit és a szapporóit lehet magyarázni a távolsággal, de hogy az 1976-os innsbrucki játékokon is mindössze három magyar versenyző vett részt, az már kicsit necces (ugyebár 12 évvel korábban, ugyanitt még 28 magyar indult).

Ugyanennyien indultak egyébként 1960-ban, az amerikai Squaw Valleyben is, viszont érdekes, hogy mindhárman más-más sportágban. Négy-négy versenyzőnk volt az első játékokon, 1924-ben, Chamonix-ban és 1932-ben Lake Placidben, öt pedig 1988-ban, Calgaryban. De az – akkor – még ugyancsak szomszédos ország városának számító Szarajevóba is mindössze kilenc versenyzőnk jutott el 1984-ben.

A MAGAS LÉTSZÁM NEM GARANTÁLJA A JÓ EREDMÉNYT

Amúgy a létszám és az eredményesség között gyakorlatilag semmilyen összefüggés sincs, hiszen hat érmünkből hármat is miniküldöttséggel szereztek meg versenyzőink, további két alkalommal pedig pontszerzőnk volt ezeken, a húsz fölötti csapatok pedig mindössze kétszer hoztak érmet, háromszor pedig még pontot sem.

Ami pedig a versenyzők arányát illeti, ez lesz sorozatban a harmadik olimpia, amikor több magyar nő indul majd, mint férfi. Ilyen először a már említett 1972-es szapporói játékokon fordult elő, hiszen Almássy Zsuzsa egyedüli magyarként indult. Aztán jött egy hosszabb szünet, de 1994 óta az is mindössze kétszer fordult elő, hogy nem a gyengébbik nem képviselői voltak többen.

Eddig összesen egyébként 10 sportágban vettek már részt a mieink (alpesi sí, bob, északi összetett, gyorskorcsolya, jégkorong, műkorcsolya, rövid pályás gyorskorcsolya, sífutás, sílövészet, síugrás), és ehhez fog most csatlakozni reményeink szerint a szabadstílusú sí Swaney Elizabeth révén. Hódeszkában, curlingben, szánkóban és szkeletonban még sohasem indult magyar sportoló az olimpiákon.

Az egyébként, hogy valóban 19 versenyzőnk indul majd Pjongcsangban, csak a játékok vége felé lesz hivatalos. Ez a szám még változhat betegség, illetve sérülés esetén, és az sem garantálható, hogy mind a tíz rövid pályás gyorskorcsolyázónk jégre lép majd. De elvben akár nőhet is a szám, más országok versenyzőinek visszalépése esetén. Ez a nyári olimpiákon egyáltalán nem ritka.

Rövidítések: alp=alpesi sí, ész=északi összetett, gyk=gyorskorcsolya, jko=jégkorong, műk=műkorcsolya, rgy=rövidpályás gyorskorcsolya, síf=sífutás, síl=sílövészet, síu=síugrás, szs=szabadstílusú sí