Liu fivérek: Nem tudunk arról, hogy volna másik ilyen testvérpár a világon

Vágólapra másolva!
2019.01.15. 10:57
null
A Liu fivérek letarolták Európát (Fotó: MOKSZ, Fiák Blanka)
Fáradtan, ám annál boldogabban érkezett haza a rövid pályás gyorskorcsolya-válogatott Dordrechtből, az Európa-bajnokságról – a repülőúton az Európát letaroló Liu fivérekkel beszélgettünk.

Már napokkal, hetekkel korábban eltervezték, hogy lehetőség szerint elhozzák az összetett verseny arany- és ezüstérmét?
Liu Shaoang:
Nem beszéltünk erről.
Liu Shaolin Sándor:
Mert nem is szoktunk ilyenekről beszélgetni...

Néhány nappal a rajt előtt megsérült Shaolin – megijedt, hogy esetleg a testvére nem tud majd versenyezni Dordrechtben?
L.S.:
Láttam az esést, kicsit aggódtam, hogy utánunk sem tud jönni, aztán amikor megérkezett Dordrechtbe, megkönnyebbült az egész csapat. Én is. Vele azért erősebbek vagyunk... Az egyéni távokon is sokra képes, ám a váltónk akkor erős igazán, ha ő is a jégen van.
L. S. S.:
Nem hagyhattam cserben a fiúkat, ráadásul a sérülésem után a Facebook-oldalamra kiírtam, hogy továbbra is az a célom, hogy megszerezzem Magyarország első összetett Európa-bajnoki aranyérmét – ha már ezt világgá kürtöltem, nem engedhettem meg magamnak, hogy ne így legyen...

Testvérpárként letarolták Európát.
L. S. S.:
Nem tudunk arról, hogy volna másik ilyen eredményes testvérpár a világon.
L. S.:
És nem is lesz, mert egyre eredményesebbek leszünk!

Hogyan tudnak a jégen ennyire figyelni egymásra?
L. S. S.:
Mindig azt nézzük, ki van az adott futamban jobb pozícióban, vagy az adott versenyen jobb erőben – nem szoktuk egymást támadni.

Majdnem sikerült a söprés is, ám vasárnap az ezer méteres elődöntőben az izraeli Vladislav Bykanov kilökte az öccsét. Kellett őt nyugtatgatni?
L. S. S.:
Nem, hiszen profi versenyző, de nagyon ideges volt, ez tény. A futamot nem láttam, hiszen rohantam vissza az öltözőbe. Amúgy nagyon jól megrendezett Eb volt a dordrechti, egyedül az okozott nehézséget, hogy a futamok között mindig kevés időnk volt szusszanni. Ezért sem láttam az esést, én annak azért örültem, hogy nem ütötte meg magát Ádó – ez fontos volt a továbbiakat illetően.

Egy ilyen szabálytalanság után mennyire nehéz odaállni a B-döntőre?
L. S.:
Egyáltalán nem az, hiszen aki megnyeri a B-döntőt, szintén kap valamennyi pontot, az összetett rangsor miatt pedig nekem szükségem volt a pontokra. Úgyhogy menni kellett a B-döntőben is, szó sem volt lazításról, ahogy a háromezer méteres szuperdöntőben is tolni kellett tiszta erőből.
L. S. S.:
Próbáltam a szuperdöntőben minél többet segíteni Ádónak, mindenképpen szerettem volna, ha ő végez mögöttem a második helyen az összetett versenyben. Előttem korcsolyázott, köztünk ment a végén Szemjon Jelisztratov, s bár nem volt rá szükség, biztos, ami biztos alapon azért még leszedtem... Aztán meg ünnepeltünk.

Vasárnap a dobogó külön-külön fokán, szombaton viszont közösen a felsőn álltak, miután egyikőjük ezerötszázon, másikuk ötszázon nyert, és az ezüstérmet is a Liu fivérek szerezték meg...
L. S. S.:
Az ezerötszáz eredményhirdetésre várakoztunk, amikor megkérdeztem Ádót, felhívjam-e magam mellé a dobogó felső fokára a Himnusz alatt. Mire ő csak annyit kérdezett: minek? „Akkor felhívlak” – csak ennyit válaszoltam neki.
L. S.:
Másnap meg szólt a Nemzetközi Korcsolyázó-szövetség illetékese, hogy az eredményhirdetésnek komoly szabályai vannak, nem lehet csak úgy járkálni a dobogón...
L. S. S.:
Jól leszúrtak minket. Azt mondták, várjuk ki a Himnusz végét – utána ünnepelhetünk együtt a dobogó tetején.

Több „első” győzelem született Dordrechtben, többek között Shaoang első Eb-aranya.
L. S.:
Én mondtam Pjongcsangban, a téli olimpia után, hogy az Európa-bajnoki aranyat is meg akarom szerezni, úgy jött ki a lépés, hogy rögtön az első Eb-n sikerült is. Szeretem betartani az ígéreteimet.

Magyar férfiváltó sem nyert még Eb-n – vasárnapig.
L. S.:
A pénteki negyed-, és a szombati elődöntőben én nem futottam, feszesnek éreztem a combjaimat, fáradt is voltam kicsit, aztán a döntő egészen könnyűre sikeredett. Elestek az oroszok és a franciák mögöttünk, maradtak a hollandok, de abból a csapatból meg hiányzott Sjinkie Knegt...

Vagyis nem is aggódott a finálé során?
L. S.:
Egy pillanatig sem.

Akkor sem, amikor a hollandok megelőztek minket?
L. S.:
Az tudatos volt a részünkről! Lina kiabált be a palánk mellől, hogy hagyjuk a hollandokat, hadd vezessenek, de ezt senki sem hallotta meg, csak én. Mindenki tepert, így aztán Shaolint az egyik váltásnál gyengébben löktem meg, szerencsére el is mentek mellettünk a hollandok. Ezek után vezettek körökön keresztül – minket vezettek fel a dobogó tetejére...

Burján Csaba a váltódöntő után azt mondta, már csak a világbajnoki cím hiányzik.
L. S.:
Megígértem ezt is. Pjongcsangban azt mondtam: a következő olimpiáig megszerezzük a világ- és Európa-bajnoki aranyat is a váltóval.
L. S. S.:
Reméljük, minél hamarabb begyűjtjük a hiányzó aranyat, ahogyan abban is bízunk, hogy innentől szépen gyűjtögetjük majd az Eb-címeket is. Annak legalábbis nagyon örülnénk, ha ezentúl mindig ott lennénk az első kettőben az Európa-bajnokságokon.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik