Dr. Zima Endre: Nincs százszázalékos biztonság, jósok sem vagyunk

Szürke, esős és hideg a reggel – a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájára szigorú protokoll szerint engedik be a pácienseket, köztük azt a három rövid pályás gyorskorcsolyázót is, akiknek szeptember első felében lett pozitív a koronavírus-tesztjük.

A Magyarország első téli olimpiai aranyérmét hozó sportolók kiemelt bánásmódban részesülnek, Zima Endre doktor, a klinika kardiológia intenzív osztályának vezetője a bejáratnál fogadja őket, ám ez sem mentesíti őket a testhőmérséklet mérésétől és a bejelentkezési lap kitöltésétől. A kardiológiai vizsgálatok menedzselésében dr. Fülöp Gábor is jelentős szerepet vállal, folyamatosan segíti a sportolók eligazodását az egészségügy „útvesztőjében”.

A három short trackes, köztük Liu Shaolin Sándor, aki a pozitív teszt után kiállt a nyilvánosság elé, türelmesen és nyugodtan várakozik, ír és aláír, információt gyűjt, aztán persze elnyeli őket a vizsgáló – elsőként az EKG-n esnek át a fiúk.

Az idősebbik Liu testvér tünetmentesen vészelte át az ilyenkor előírt karantént, pontosan betartotta a Magyar Országos Korcsolyázószövetség orvoscsapatának (Tállay András, Fülöp Gábor, Zima Endre) útmutatásait, leginkább, hogy a fertőzött időszak alatt tartózkodjon a mozgástól, így a karantén idején még a szobakerékpárra sem ült fel. Ez volt a legnehezebb: egy élsportoló mozgás nélkül fél ember.

„A sportolóink, értem ezalatt a rövid pályás gyorskorcsolyázókat, akikkel nagyon jó a kapcsolatunk, kiválóan működnek együtt, mindig betartják a kéréseinket, a karantén alatt is így tettek, egyáltalán nem mozogtak – mondja dr. Zima Endre, aki a felvetésre, hogy a tavaszi, sportolók körében tapasztalt fertőzés idején miért volt megengedett a mozgás, így válaszol: – Valóban szigorodott a protokoll, s bár a koronavírus szövődményeinek teljesen pontos mechanizmusát még nem ismerjük, egyre több kutatás fókuszál arra, hogy a még egészséges sportoló fertőződése esetén mikor és hogyan, és persze minél körültekintőbben és óvatosabban építsük vissza az edzésterhelést. A Covid-fertőzés kapcsán előfordulhat jelenleg még nem megjósolható szív- és érrendszeri, tüdőgyógyászati és nem utolsósorban az átmeneti inaktivitásból adódóan mozgásszervrendszeri, vagyis izmot, ízületet, csontot, csonthártyát érintő szövődmény is – akár rövid, akár középhosszú távon. A tavaszi helyzethez képest azt már biztosan tudjuk, hogy nagyobb kockázattal kell számolnunk. A sportolókat teljes körű utánkövetésnek és kivizsgálásnak kell alávetni, amely a Semmelweis Egyetem Sportorvostan Tanszékével együttműködésben laborvizsgálatot, szívultrahangot, ritmuszavar-analízist, huszonnégy órás EKG-t és szív MR-vizsgálatot takar. Ezek negatív eredménye után, egészségesnek nyilvánítva kaphat csak edzésterhelést a sportoló, de akkor sem ugyanolyan intenzitásút, mint amilyenből kiesett. Az edzésterhelés felépítésénél a fokozatosságon, a sportoló és az edzői, orvosi csapat folyamatos együttműködési háromszögén van a hangsúly, rendszeres kontrollal, például napi szintű hőmérséklet- és állandó pulzusméréssel.”

Liu Shaolin Sándor és társai tökéletesen tisztában vannak azzal, mi vár rájuk, példaértékű az összhang, amelyben a short track-válogatott és Tállay András vezető csapatorvos, valamint Zima és Fülöp doktor együtt dolgozik. A kölcsönös odafigyelés, az iránymutatás mindennek csak alappillérei, tartalommal leginkább az tölti ki, hogy a rövid pályás gyorskorcsolyában dolgozó szakemberek és az orvosi csapat maximálisan támaszkodik egymás szaktudására, így minden lehetőséget és segítséget megadnak a válogatottnak – az egészség megőrzéséhez, a sérülések elkerüléséhez és a biztonságos, céltudatos, iránymutató fejlődéshez.

Persze ezúttal még nem az utóbbi kerül fókuszba. Most az a fontos, hogy a három válogatott sportoló minél előbb visszakapcsolódjon a felkészülésbe – fokozatosan, maximális odafigyelés mellett folytathassák az edzéseket.

Liu Shaolin komolyan is veszi a vizsgálatokat, figyeli az orvosi utasításokat és kéréseket, közben nyilván hozza önmagát, míg a szívultrahang dolgozik, Shaolin a bal oldalán fekszik, a vizsgálatot végző doktor precízen diktálja az adatokat, mindent megnéz, akár többször is, amikor az olimpiai, világ- és Európa-bajnok „szólásra emelkedik”.

„Áldott nagy szívem van! – mondja. Hangosan nevetni nem mer, inkább csak mosolyog, de azt nagyon. Az orvosi reakció után pedig még inkább a füléig szalad a szája: Ez valóban így van: átvitt értelemben és a valóságban is, de ez a jó.”

Zima Endre mindehhez a következőket teszi hozzá: „Fontos a szív vizsgálata, hiszen a fertőzés után lehetnek elváltozások. Ezeket előre megmondani nem lehet, már csak azért sem, mert változik a tünettana, a klinikai megjelenése. A karantén után is jelentkezhet panasz, tünet, és az is egyénenként változó, hogyan bírja a sportoló az edzésmunkába való visszatérést. Bőven belefér, hogy az elején fáradékony, el volt tiltva a mozgástól, ilyenkor az izom elkezd lustulni, nem építi be a fehérjét a regeneráció fázisában, azaz csak minimálisan, ám izomtömeget veszít. A vizsgálat, amelyen most keresztülmentek a rövid pályás gyorskorcsolyázók, jó esetben egyszeri, viszont ha van tünet vagy objektív eltérés, azonnal reagálunk. Nincs százszázalékos biztonság, jósok sem vagyunk: kockázatelemzés van. A vizsgálatokra a szövődmények elkerülése miatt van szükség, s ha ilyenkor pozitív találati pontot észlelünk, válaszolunk rá, ismételjük a vizsgálatokat, ha kell, kezelést alkalmazunk.”

…és persze válaszolnak minden felvetődő kérdésre is – érkeznek jócskán mostanság a sportéletből a koronavírus-járvány kapcsán.

Ami pedig a short trackeseket illeti, a vizsgálatok mindegyike kiváló eredményeket hozott náluk, vagyis mindhárman visszakapcsolódhattak a válogatott munkájába. Persze csak fokozatosan, mindenre odafigyelve – az edzői és orvosi közös iránymutatásra kiváltképp.