Javában tart a szervaháború

Ami azt illeti, elég rendesen borult a program Wimbledonban. Az első héttel nem volt gond, gyűszűnyi eső sem hullott, a felhők nagy ívben elkerülték a pályákat, hanem a második hétfőn megérkezett a zuhé, kedden pedig folytatódott. Eleve később kezdődhetett el a játék, hogy aztán további két alkalommal kelljen félbeszakítani a mérkőzéseket, másodjára véglegesen. Lesz mit bepótolni a következő napokban, hiszen a szerda elvileg a férfi negyeddöntők napja, csakhogy még nem teljes a mezőny.
Úgy ám, Richard Krajicek és Mark Philippoussis szervaháborúja nem ért véget, dacára annak, hogy több mint három órán át nyüstölték egymást. Négy tie-break – ennyit játszottak le, kettő ide, kettő oda. Ha sok látványos labdamenetet nem is, de izgalmakat azért tartogat(ott) a parti, aki márpedig odavan a "körömrágós” meccsekért, az elsősorban Philippoussisnak mondjon köszönetet, minthogy Scud a saját butasága miatt nem tett szert 2:0-s előnyre. 7:6, 5:4-nél ugyanis ő adogathatott, ekkor azonban túllőtt a célon, tiszta erőből próbálta lerendezni a szettet (azért elég egyértelmű, melyikük tud többet erről a játékról…), erre két ostoba hibát követett el, az egyiket történetesen egy lecsapásnál.
Van önbizalma, na. Méghozzá nem is kevés, elvégre a harmadikban 5:5-nél úgy hárított bréklabdát, hogy másodikra 200 kilométeres szervát küldött útjára. Folytatás szerdán – amennyiben Krajicek nem tudja megnyerni a döntő játszmát, új wimbledoni győztest avatnak az uraknál.
Erre a címre vágyik tiszta szívéből Greg Rusedski – és nem csupán vágyik, de vár is, még legalább egy esztendőt, a britek reménysége ugyanis nem bírt a Jevgenyij Kafelnyikovot is elverő belga Xavier Malisse-szal. Kedden egy játszmáért jöttek vissza (egy nappal korábban 3:6, 6:3, 3:6, 6:3-nál szakadt félbe a derbi), az ötödikért, amely páratlan izgalmakkal szolgált, fájdalom, az angol húzta a rövidebbet, így már csak Tim Henmanért dobog a hazaiak szíve.
Egy híján tehát teljes a negyeddöntő névsora, a "küszöböt” már átlépők között három európai (Malisse, Henman, Schalken), három dél-amerikai (Nalbandian, N. Lapentti, Sa), illetve egy ausztrál (Hewitt) található. Amerikai egy sem.
Bezzeg a hölgyeknél uralják a terepet a tengerentúliak, igaz, közülük egy már elindult hazafelé, jelesül Szeles Mónika, avagy az idén sem sikerült megszereznie az egyetlen, még hiányzó Grand Slam-trófeáját. Pedig volt sansza a tavalyi döntős belga Justine Henin ellen, főleg a második szettben, abban már 4:1-re vezetett, de ekkor mintha elfáradt volna, ütései nem nyaldosták a vonalakat, lerövidültek, a kengyelfutó belga meg kegyetlenül kihasználta ezt.
Henin mellett Venus Williams teljesítette az ötödik fordulót, vagyis megismétlődik a tavalyi finálé párosítása, az idén azonban az elődöntőben. Természetesen megint Venus az esélyes, már csak azért is, mert nagyon felpörgette magát erre a hétre (ahogy kell!), az utóbbi két ellenfelén 47-47 perc alatt gázolt át. Ezúttal szerencsétlen Jelena Lihovceva kapta meg a magáét, 2:2-ig bírta tartani a lépést a címvédővel, onnan viszont nem csinált több gémet, Venus ráadásul jó adag neccest is ütött, szóval a vékonyka orosznak egy időre elvették a kedvét a tenisztől.
Hogy Venusnak ne sikerüljön mindaz, ami annak idején Steffi Grafnak, azaz egymás után három wimbledoni bajnokságot nyerni, arról két ember gondoskodhat még. Az egyik természetesen a húga, Serena, aki a Roland Garros döntőjében elbánt vele, no meg Jennifer Capriati, aki hamar befejezte a keddre halasztott meccsét a görög Eleni Daniliduval szemben. Csakhogy Capriati még a nyolc között tart, ha onnan továbbjut, minden bizonnyal Serena következik, és csak utána meccselhetne Venusszal, vagyis egymás után két Williamsen kell áthámoznia magát a bajnoki cím felé vezető úton.
Amire aligha képes. Sem ő, sem más.

Tv: a Sport1 szerdán 14 órától élőben követi az eseményeket