Ausztrália válogatottja nyerte meg az idei Davis-kupa-sorozatot, miután a melbourne-i Rod Laver-arénában megrendezett döntőben 31-re legyőzte a spanyolokat, visszavágva ezzel a három évvel ezelőtti fináléban idegenben elszenvedett vereségért. A tét nélküli ötödik mérkőzést le sem játszották a felek.
Woodbridge szomjas volt, de talán hagyott néhány korty pezsgôt Philippoussisnak is
Woodbridge szomjas volt, de talán hagyott néhány korty pezsgôt Philippoussisnak is
"Ez a srác ma nemzeti hős lett” – utalt a sorsdöntő harmadik pontot megszerző Mark Philippoussis teljesítményére John Fitzgerald szövetségi kapitány. És valóban. Az első két játszma megnyerését követően Philippoussis játéka fokozatosan romlott, és miután a túloldalon szaladgáló Juan Carlos Ferrero villámgyorsan egyenlített, a 200 kilométer per órás sebességgel megütött szervák miatt amúgy is elkopott jobb vállát szinte már nem is érezte a fájdalomtól a hatalmas termetű ausztrál. Holott az ötödik szett még el sem kezdődött. Előtte ápolást kért, de az arcáról mintha azt lehetett volna leolvasni, itt már a gyúrás sem segíthet – ehhez képest fantasztikusan teniszezett az ötödikben, és "ócska” 6:0-t kiosztva Ferrerónak megnyerte a mérkőzést, Ausztráliának meg a 28. Davis-kupát. "Komolyan mondom, néha azt sem tudtam, hol vagyok, annyira kikészültem. Szerencsére Isten megsegített, és oda küldte a labdákat, ahová én szerettem volna…”– lihegte a több mint háromórás derbit követően Philippoussis, aki Lleyton Hewitthoz és Todd Woodbridge-hez hasonlóan tagja volt az ezt megelőző DK-diadalt kiharcoló ausztrál csapatnak (1999). Elismerés illeti a másik oldalt is, hiszen papíron mákszemnyi esélye volt csupán a salakon edződő, a füves pályán ugyanakkor idegenül mozgó spanyoloknak, kis híján mégis meglepték a házigazdákat, az első napon ugyanis Ferrero a szettek arányát tekintve 1:0-ra és 2:1-re is vezetett Hewitt ellen. Többre azonban nem futotta az erejéből, és miután ő vasárnap is kikapott, hatmeccses vereségsorozattal zárta az esztendőt. Hiába no, ő is elfáradhat az év végére. Azt azonban sikerként könyvelheti el, hogy – Carlos Moyához hasonlóan – partiban volt a füves pályára termett ausztrálokkal.
Élen az amerikaiak
A Davis-kupa 103 éves történetében az Egyesült Államok válogatottja nyerte meg a legtöbbször a sorozatot, szám szerint 31-szer – 1995 óta viszont nem termett babér a számukra. Ausztrália 28 gyôzelemmel a második az örökrangsorban, Nagy-Britannia és Franciaország 9-9-cel a harmadik, Svédország 7-tel az ötödik, míg Németország 3-mal a hatodik. Csehszlovákia, Olaszország, Spanyolország és Oroszország 1-1 diadallal büszkélkedhet.
Davis-kupa, Világcsoport, döntő, Melbourne (fű) AUSZTRÁLIA–Spanyolország 3–1 Péntek: Hewitt–Ferrero 1–0; Philippoussis–Moyá 1–1. Szombat: Arthurs, Woodbridge–Corretja, F. López 2–1. Vasárnap: Philippoussis–Ferrero 7:5, 6:3, 1:6, 2:6, 6:0; a Hewitt–Moyá mérkőzést közös megegyezés alapján nem játszották le
Davis-kupa-ranglista 1. (2.) Ausztrália 31 375 pont, 2. (1.) Franciaország 24 250, 3. (3.) Oroszország 20 911, 4. (4.) Spanyolország 19 000, 5. (5.) Argentína 11 755, 6. (6.) Svájc 9906, 7. (7.) Egyesült Államok 7942.50, 8. (8.) Svédország 7312.50, 9. (9.) Hollandia 5250, 10. (10.) Horvátország 4650, …72. (72.) Magyarország 60 A nemzetközi szövetség (ITF) rangsorában az adott naptári évben elért eredmények mellett a korábbi három kiírást veszik figyelembe.
ITF-torna, Haifa (10 000 dollár, kemény pálya) Páros. Döntő: Antipina, Bratcsikova (ukrán, orosz, 1. kiemelt)–Kapsaj, Pócza Barbara (ukrán, magyar, 4.) 7:5, 6:4