– Először úgy tervezték, hogy hétfőn jön Belgiumba a csapattal, aztán szerdára halasztották az utat, mégis kedden éjfélkor érkezett meg. Mi a változtatások oka?
– A lábujjsérülésem miatt úgy döntöttünk, hogy az lesz a legjobb, ha Budapesten kezelik a problémát, és csak később csatlakozom a többiekhez. Végül én kértem, hogy inkább a kedd esti géppel jöhessek, mert nem szerettem volna szerdán hajnali négykor kimenni a repülőtérre, ha nem muszáj – felelte Fucsovics Márton, akinek az interjú előtt kellett egy kis szünetet tartania, mert Kisgyörgy Gergely a használt labdákat a gyereknapra odasereglő iskolásoknak ütögette ki a lelátóra, amiért vastapsot kapott.
– Így viszont már edzhetett is két órát Balázs Attilával. Milyennek érezte a gyakorlást?
– Jó volt a pályán, bár még mindig a lyukas cipőmben játszom, hogy ne fájjon a lábujjam, de már sokkal jobb a helyzet.
– Bevált a módszer?
– Igen, bár nem támasztottam ki azért nagy lendülettel és a futással is vigyáztam.
– Ez az állapot – természetesen rendes cipővel – megfelelő lehet a pénteki meccsre?
– Azt azért nem mondanám. Kicsit aggódom is a hétvége miatt, de nagyon szeretnék százszázalékos állapotban pályára lépni, és mindenki nagyon pozitív körülöttem. Tény, tavaly Bázelben Marin Cilic ellen sem fájt ugyanez a sérülésem, pedig egy nappal korábban az edzés után még alig bírtam lábra állni. Szóval kezelhető a probléma, ráadásul biztosan sokat fog segíteni a fantasztikus hangulat is, imádok a Davis-kupában játszani!
– Pedig most nem a magyar szurkolók lesznek többségben.
– De remélem, azért sokan eljönnek Liege-be! De mindettől függetlenül én szeretek sok ember előtt teniszezni, a hazámért küzdeni, ez szerintem lesz akkora adrenalinlöket, hogy a téthelyzetben már ne a fájdalommal foglalkozzak.
– Odébb van még, de mit vár a David Goffin elleni mérkőzéstől? Hasonló kaliberű riválist győzött már le korábban a Davis-kupában.
– Egyelőre nem szeretnék vele foglalkozni, jó formában érzem magam, jól megy a játék, remekül érzem magam a többiekkel, ez a fontos most, aztán pedig úgyis jön még előbb a Ruben Bemelmans elleni meccs. A pálya tetszik, kicsit lassú, kemény borítás, ez abszolút kedvez a játékomnak, a körülményekre pedig szintén nem lehet panaszunk, elég hangulatos ez a kosárcsarnok.
– Megküzdött már az ausztráliai átállás nehézségeivel?
– Igen, bár a szokottnál is nehezebben ment. Az első négy-öt napom nagyon rossz volt, előfordult, hogy este nyolc előtt már aludtam, máskor meg felkeltem hajnali háromkor, és simán megnéztem Babos Timi Grand Slam-döntőjét női párosban. De most már túl vagyok ezen, és bízom benne, hogy pénteken már nem kell lyukas cipőben játszanom...