Fucsovics Márton elmondta, nagy terveket szövöget, nem fél a jövőtől (Fotó: Török Attila) |
– Kezdjük a tenisszel: hogyan értékeli a pekingi eredményeit, maradt önben hiányérzet a Fabio Fognini elleni negyeddöntős vereség után?
– Mindenképp pozitívan értékelem, hiszen fontos mérkőzéseket nyertem meg, erős mezőnyben. Fognini nagyon jól játszott és még így is voltak lehetőségeim... De előtte legyőztem Marco Cecchinatót, aki nyert már az idén két ATP 250-es viadalt, elődöntős volt a Roland Garroson. Ezek az eredmények biztatóak, és most már felszabadultan teniszezhetek a szezon utolsó tornáin, mert a top ötvenes zárás garantált. Minden, ami jön még az idei versenyeken, csak bónusz – felelte a Nemzeti Sport érdeklődésére Fucsovics Márton, aki a pekingi kiesést követően szombaton érkezett meg következő állomására, Sanghajba. A mestertorna főtáblájának első fordulójában a bosnyák Damir Dzumhur ellen lép pályára.
– A US Open óta nem adott interjút, tehát most kell visszatérnünk a Csehország elleni Davis-kupa-párharcra. Nézte a meccseket?
– Igen, amikor tehettem. Úgy gondolom, hogy minden pályára lépő játékos kiváló teljesítményt nyújtott, kihozta magából a maximumot.
– Fájt a szíve, amiért ön viszont nincs a pályán? Nem jutott eszébe, hogy talán hiba volt lemondani a szereplést?
– Jó lett volna játszani ebben a fordulóban is, de nem lelkiztem ezen. A szövetség vezetői teremtettek olyan helyzetet, hogy nem maradt választási lehetőségem. Inkább készültem a metzi versenyre, az kötötte le a gondolataimat. Ha most kellene döntenem, újra ezt tenném.
– Önnel nyertünk volna?
– Így is nyertünk! Tudjuk, hogy lehet számítani a fiatalokra, éles helyzetben sem nyomja agyon őket a tét, bevethetők bármikor, bárki ellen. Ez az élmény, tapasztalat nekik is nagyon fontos, sokat segíthet a fejlődésükben. Mi ez, ha nem nyereség? Mivel tudtam, lehetetlen, hogy kiessünk a világcsoportból, a számbeli eredménynek nincs jelentősége.
– Mi a véleménye a sorsolásról? Előfordulhat, hogy a németek ellen sem lép pályára jövő februárban?
– Ebben a csoportban nincsenek könnyű ellenfelek. A németeknek nagyon erős csapatuk van, de ahogy szokták mondani, a labda gömbölyű. Szeretnék játszani, de korai lenne kijelenteni, hogy fogok is.
– Az elmúlt hetekben többször hallottunk olyan véleményt, miszerint ez valójában Sávolt Attila harca, önt csak belekeverték az ügybe. Mit gondol erről?
– Én sem először hallom ezt a felvetést... Tévedés. Komolyan, úgy gondolja, hogy nem tudom eldönteni, mi a helyes és mi nem? Mi attól vagyunk erősek, hogy összetartunk, csapatként működünk. Naponta próbálnak éket verni közénk, amire csak annyit mondhatok, sok sikert...
– Lehet, hogy ez a botrány még erősebb kapcsolatot eredményez ön és az edzője között?
– Ez a botrány semmilyen hatással nincs a kapcsolatunkra. Eddig is száz százalékig bíztam benne. Na jó, most lehet, hogy százegy százalékig.
– Sávolt megbízási szerződését felmondta a szövetség, innentől önnek utalják a hatezer eurót. Mi a véleménye erről a lépésről?
– Sajnálatos, ami a szövetségben zajlik. Tudom, hogy hoztak egy ilyen döntést. Már két hónapja is tudtam, de nem érdekel, hogy mit ügyeskednek, próbálkoznak. Annyi a csúsztatás, a manipuláció, a hazugság a kommunikációjukban, a működésükben, hogy az nem tartható sokáig. Csak egyetlen apró példa. A legelső, augusztus 24-i Facebook-bejegyzésem után azt írta a szövetség főtitkára, Richter Attila, hogy nem tudott a felvetett problémákról, majd most szemrebbenés nélkül állítják a szövetségnél, hogy már július 24-én elnökségi határozat született az ügyben. Azért ebben van némi ellentmondás, nem? Azt sem értem, miért utalnának nekem hatezer eurót? Én csak annyit szeretnék, hogy azt megkapjam, ami az enyém, de nem a szövetségtől, mert nincs mire, nincs szerződésem. Richter Attilától várom, hogy utalja át a szponzori pénzeimet, amelyeket a saját cégébe utaltatott és eddig „elfelejtett” nekem továbbítani, pedig én minden vállalást pontosan teljesítettem. Ez az egész azért is furcsa, mert ő azt kommunikálja, nem is volt a menedzserem. Csak nem tudom, akkor mit keres a pénzem az ő számláján? Ebben az ügyben ügyvédhez fordultam, mert nem bízom abban, hogy egyszerű lesz behajtani. Méltatlan helyzet ez, ami nagyon nem az én világom. Teniszező vagyok, de azt nem hagyom, hogy átverjenek. (Az állítással kapcsolatban megkerestük Richter Attila főtitkárt, ám lapzártánkig nem értük el. Ha reagálni kíván az elhangzottakra, természetesen lehetőséget adunk rá – a szerk.)
– A US Open óta is kap üzeneteket a szövetség munkatársaitól?
– Már nem. Taktikát váltottak, most Attilát támadják minden lehetséges fórumon, amit egyáltalán nem értek, mert neki nem csak én lehetek hálás.
– Mi a véleménye a rendkívüli közgyűlésen történtekről?
– A közgyűlés arról szólt, hogy a jelenlegi vezetőség megerősítse a pozícióját, válasszon négy új tagot a lemondottak helyett. Talán érdemes lett volna elgondolkodni azon, miért mondott le négy korábbi tag... A közgyűlésen történtek jól mutatják, milyen a szövetség vezetőségének hozzáállása. Nem tisztem, hogy minősítsem a tagszervezeteket. Ők biztos úgy szavaztak, ahogyan jónak gondolták. Az érdekes kérdés az, hogyan szavaztak volna, ha annyi információjuk lenne a szövetség működéséről, mint nekem.
– Szűcs Lajos elnökkel elkezdődtek az egyeztetések?
– Egyszer találkozott a menedzseremmel, de nem derült ki, hogyan szeretné megoldani a problémákat. Azóta nem egyeztettünk. Azt mondta, vár egy hívást tőlünk, tőlem. Remélem, már megértette, hogy ez a hívás nem fog befutni. Aki úgy nyilatkozik rólam, ahogyan ő, nem tudom, miért kellene bármiről is beszélnünk.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy legkésőbb az év végéig megállapodik a szövetséggel és békét kötnek, vagy ez egyelőre nagyon távolinak tűnik?
– Nem tartom valószínűnek, hogy megállapodunk a szövetséggel. Ezzel a szövetséggel biztosan nem. Járjuk a magunk útját, szerencsére sokan vannak Magyarországon, akik így is hisznek, bíznak bennem, támogatnak.
– És azért még egy kis tenisz a végére: Sávolttal minden céljukat és álmukat túlszárnyalták az idén, mi lehet a hátralévő két hónapban az elvárás?
– Vannak új céljaink, de ezekről egyelőre nem szeretnék beszélni. Erős csapatunk van, olyan tagokkal, mint Babos Timi. Vele is jelentős terveket szövögetünk. Nem félek a jövőtől.