Tenisz: A játékosok egy része is hétről hétre él, ők bajban lehetnek – Sztahovszkij

– Mióta él Budapesten? Amit nyilván annak ismeretében kell értelmeznünk, hogy az év nagy részét utazással tölti.
– Így igaz, évente több mint kétszáz napot töltök távol, egyébként négy-öt esztendeje élek a családommal itt – felelte a Nemzeti Sportnak az ukránok 34 éves kiválósága, Szerhij Sztahovszkij, aki korábban 31. is volt a világranglistán, jelenleg a 167. helyen jegyzik.

– Ha összehasonlítja Budapestet Kijevvel, miben különböznek a leginkább egymástól?
– A legnagyobb különbség, hogy a magyar emberek ott parkolják le az autóikat, ahol engedélyezett, míg Kijevben ott állnak meg, ahol csak akarnak. Ezek okozzák a dugókat, az ukránok nem törődnek a közlekedési szabályokkal. Másfelől a két főváros építészetében is mutatkoznak különbségek, Budapest valamivel szerencsésebb volt a második világháború alatt, annyira nem bombázták szét, mint Kijevet, így szebbek az épületei.

– Március hatodikán és hetedikén Zaporizzsjában az ukrán válogatott színeiben játszott Tajvan ellen, és hatalmas csatában nulla kettőről, a párosmérkőzés első játszmáját is elveszítve fordítottak három kettőre. Hogyan csinálták?
– Nem voltunk bizakodók, mert válogatottunk korábban sohasem fordított nulla kettőről a Davis-kupában. Viszont utána nagyon boldogok voltunk, hogy végre teljesítettük ezt a kihívást, örömet szereztünk a szurkolóinknak és harcolhatunk tovább a Davis-kupa-döntőért.

– Gondolta akkor, hogy sokáig ezek lesznek az utolsó hivatalos fellépései?
– Úgy terveztem, ha ki tudok jutni az olimpiára, utána befejezem a pályafutásomat. Most azonban nem tudjuk, elhalasztják-e a játékokat vagy sem, és utóbbi esetben is a hat hét szünet miatt sok nevezési pontot veszítek, így a kvalifikáció hihetetlenül nehéznek tűnik. Át kell gondolnom a lehetőségeket, hogyan tovább a felfüggesztés után. Talán végigjátszom a szezont, talán abbahagyom előbb, ez az eredményeimen is múlik. Ha jól teljesítek, könnyen meríthetek motivációt a folytatásra, amit nem bánnék, mert imádom a teniszt, de gyakran vagyok távol a három gyermekemtől. És ha sokat foglalkozom valamivel, ami nem jár eredménnyel, ám elszólít a családomtól, akkor az edzéseknek nincs sok értelmük.

– Mi a véleménye, elég lehet ez a hat hét ahhoz, hogy rendeződjenek a világ dolgai a koronavírus szorításában?
– Ha ennyi idő alatt mindenhol stabilizálódik a helyzet, az nagy esélyt kínál a játékosoknak, hogy bizonyos országokba utazva alapos felügyelet és egészségügyi ellenőrzés mellett versenyezhessenek. Ez természetesen magába foglalná, hogy érkezésük után teszteljék is őket a koronavírusra, és ha mindenki egészséges, a helyi szurkolókat is könnyebben engedik be a mérkőzésekre.

– Társai aggódnak a járvány miatt?
– Az elmúlt egy hétben más feladatok kötötték le a figyelmemet, a hathetes moratórium kijelölése előtt kapcsolatba léptem az ATP-vel, de nem kérdeztem rá, befagyasztják-e a ranglistákat és hogyan mennek tovább a dolgok, mert kell egy kis idő, hogy az illetékesek átgondolják, mi lenne a legjobb a játékosoknak. Ezen a héten remélhetőleg közölnek majd újabb információkat arról, miként kezelik ezt a szituációt, hiszen számos játékos igen nehéz anyagi helyzetbe kerülhet, vannak, akik hétről hétre szedik össze a megélhetésükhöz szükséges pénzdíjakat, vagyis az ő esetükben érdemesnek tűnik gondoskodni némi kompenzációról is.

– Tavaly a wimbledoni torna után otthagyta az ATP játékos-szakszervezetét. Miért?
– Sikeres bojkottot hirdettünk, amit egyáltalán nem bánok, Robin Haase, Jamie Murray és én is leköszöntünk, valamint az edzők részéről Dani Vallverdu. Az oka az volt, hogy szerintünk nem jó irányba tartott a szervezet, és más állásponton voltunk az egyik elnökségi tag személyét illetően. Így viszont a helyünkre bekerülhetett Roger Federer és Rafael Nadal is, tehát megfelelő az európai játékosok reprezentációja az amerikai vonallal szemben.

– Ha már Federer... Bizonyára mindenki az ellene elért 2013-as wimbledoni győzelméről kérdezi, de vajon ez a legfontosabb az ön listáján is, ha visszatekint eddigi karrierjére?
– A Roger felett aratott győzelmemnél fontosabbak az ATP-tornagyőzelmeim. Természetesen megértem, előbbit miért kezelik sokan kiemelten, ugyanis olyan környezetben múltam felül, amelyben hosszú ideje dominált, ami nyilván nehéz feladat. Azonban csak második körös meccs volt, és ha te maradsz az utolsó ember egy versenyen, aki a magasba emelheti a trófeát, az egészen különleges, nem történik meg mindennap. Mivel eddig négyszer nyertem tornát, a top ötbe azért odafér...

– Januárban a saját borát is bemutatta Kijevben. Népszerű volt?
– Éppen ennek az ügyeit intézem, legalább most van rá hat hetem. Nagyon sikeres a kezdet, szeretnénk belőle Magyarországra is importálni a jövőben. Jó minőségű terméket állítunk elő, amelyet egyelőre a legnagyobb ukrán borüzletben forgalmazunk, de tárgyalásban állunk éttermekkel, szállodákkal és más boltokkal is.

– Melyik a kedvenc bora és mit gondol a magyar borokról?
– Jókor kérdezi, mert éppen egy üveg magyar biobor vár az asztalomon arra, hogy megkóstoljam. A vörös a kedvencem, ám a magyar borok közül a fehér furmint és az édes tokaji aszú is igen magas színvonalú.