Tenisz: Huszonöt évesen nem biztos, hogy sikerült volna – Balázs Attila

– Megható volt látni, hogy miután a japán Ucsijama Jaszutaka ellen megszerezte pályafutása első Grand Slam-főtáblás győzelmét a Roland Garroson, másodpercekig az eget nézte, mielőtt a hálóhoz sétált. Jól sejtjük, hogy ki járt a fejében?
– Igen, nagyon jó barátomra, Borsos Olivérre gondoltam, aki július végén hunyt el egy szörnyű balesetben. Tavaly együtt voltunk itt, Párizsban. Egyébként is sokszor eszembe jut, de így, hogy ő élt Franciaországban, minden helyszínről, minden pályáról feljön egy régi emlék. Fáj, hogy nem lehet velünk.

– A mérkőzés közben is eszébe jutott, vagy ki tudta zárni az emlékét? Egyáltalán, ki kell zárni?
– A meccs alatt is eszembe jutott. A US Openen, ahol még frissebb volt a tragédia hatása, még többször járt a fejemben. Azóta sok minden történt, kicsit jobban érzem magam, de most is rengeteg gondolat kavarog bennem. Azt hiszem, a körülményekhez képest megfelelően összeszedtem magam.

– Mi volt a továbbjutás kulcsa?
– A Roland Garros főtábláján már mindenki jó teniszező, ehhez képest szerintem kedvező sorsolást kaptam, mert a japán srác kemény pályán kellemetlenebb. Felkészültem, az volt a célom, hogy a játékstílusomat ráerőltessem, ami nem is ízlett neki sokáig, és én kihasználtam a lehetőségeim. A harmadik szettben volt egy holtpontom, ő is változtatott, amivel meglepett, így az egyik pillanatról a másikra a megnyert meccsből szoros küzdelem lett. De a három nyert játszmáig tartó összecsapások ilyenek, egy simának tűnő is válhat élessé.

– Mire volt szüksége a végén?
– A két szettlabdájánál megleptem azzal, hogy agresszívebben teniszeztem, kockázatos ütéseket is bevállaltam, így vissza tudtam jönni a játszmába. Éreztem, hogy kell a harmadik szett, mert nem vagyok olyan jó fizikai állapotban, hogy négy-öt órákat töltsek a pályán. Az utolsó tíz percben minden erőmet beleadtam.

– A US Openen megvolt az első főtáblás Grand Slam-találkozója, de ez a párizsi az első, amin esélyesként léphetett pályára. Hogyan érezte magát harminckét évesen, hosszú utat bejárva?
– Furcsán, mert nincs tapasztalatom abban, hogyan kell befejezni egy három nyertes játszmáig tartó meccset, ezért előre átgondoltam, mit kell majd tennem a győzelem kapujában. Az ösztöneimre hallgattam, ebből a szempontból segített az a hosszú út: huszonöt évesen nem biztos, hogy sikerült volna ez a továbbjutás.

– Hogyan telt a szerdai szünnap?
– Délelőtt pihentem, délután egy laza, negyvenperces edzésem volt, aztán masszázs, majd megint pihenés. Kedvező, hogy csütörtökön a harmadik meccs lesz az enyém, mert nem szeretek túl korán játszani, reméltem, hogy nem velem kezdődik a program.

– A tizedik kiemelt spanyol Roberto Bautista Agut lesz az ellenfele, aki azért nem Ucsijama kategóriája. Hogyan készül a párharcra?
– Sokat láttam játszani, felkészültem a stílusából. Tudom, hogy nem én leszek az esélyes, de bízom benne, hogy a stílusom majd kellemetlenül éri. Felszabadultan léphetek pályára, hiszen már ez az első körös győzelem is nagy siker. Jól jött nekem és a csapatomnak ez a továbbjutás, hiszen rengeteg rossz dolog történt a világjárvány alatt, s amióta újraindult az idény, mindhárom meccsemen kikaptam. Remélem, ez a keddi élmény új erőt ad.

ROLAND GARROS, PÁRIZS (18 209 040 euró, salak)
1. FORDULÓ (a 64 közé jutásért)
Balázs Attila (magyar)–Ucsijama (japán) 6:2, 6:3, 7:5