„Rafael Nadal mindig is más volt, mint a többiek. Emlékszem, amikor először láttam játszani: 12 éves volt, egy gyerektornán vett részt. Nemigen találkozni ilyen kölykökkel. Az az intenzitás, koncentrációs készség bármelyik pont megjátszása... 7-8 évesen már legyőzte 17 éves ellenfeleit, csodagyerek volt – vélekedett Francisco Roig a salakkirályról. Hozzátette: nem gondolta volna, hogy idáig fog jutni. – Elmesélek erről egy rövid történetet. Jordi Arrese, aki Barcelonában, szülővárosában nyert olimpiai ezüstöt 1992-ben, azt mondta akkoriban, ez a srác világelső lesz. Én erre azt feleltem, ne szaladjunk ennyire előre...”
A spanyol edző elmesélte a lapnak, hogyan lett Nadal edzője.
„2005-öt írtunk, Jordi Vilaróval akkoriban Feliciano Lópezt edzettük. Ausztráliában jártunk, amikor Toni Nadal megkeresett, hogy nincs elég ideje az unokaöccsét edzeni, nem tud mindig vele tartani a versenyekre. Segítséget kért és én rábólintottam, Jordi és Feliciano pedig megértette.”
Roig szerint nagyon jót tett Nadalnak, hogy ekkora riválisai vannak.
„Egymást húzzák előre (Rafael Nadal, Roger Federer és Novak Djokovics – szerk.). Ha nem lennének egy korban mindhárman a pályán, talán megállnak tizenötnél. Amikor 21 évesen már három Grand Slam-sikernél járt Rafa, megkérdeztem tőle, mennyit tudsz szerinted még megnyerni? Azt válaszolta, bárcsak sikerülne 8-9-et. Akkor azt mondtam, 28 éves korára befejezi. Elképzelni sem tudod, mennyi fizikai és mentális szenvedéssel jár a profi tenisz évről évre. Rendkívül intenzív hetek, mindig győzni kell, mégis, amikor a térdfájdalmai kínozták, azt mondta nekem: »operáljanak meg! Kész vagyok a nulláról újrakezdeni«.”
Hozzátette: Nadal, már nem az a srác, akit megismert.
„Agresszív, a labdameneteket irányító játékossá vált. Aztán, amikor már más sebességet kívánt meg a tenisz, kicsit meghátrált. Még mindig keveset hibázott, de már nem irányított annyira. Manapság megint más teniszező, ez teszi különlegessé: a képesség és hajlandóság a változásra, amikor sikeres, akkor is.”
„Már nem 20 éves. A tenyeresjátékára kell apellálnia, a fonákkal „megnyitnia a pályát” és bemennie a hálóhoz. Egyébként felelősségteljesebb is már így, 34 évesen, és jobban fél a kudarctól, de ez normális. Már egy órával a mérkőzések előtt ott van fejben, koncentrál, ráhangolódik. A rituáléin, rutinján viszont nem változtatott. A pályán kívül ugyanakkor nincsenek ilyen rigolyái, mint a palackok elhelyezésének módja, a nadrág igazgatása vagy az, hogy nem lép vonalra” – árulta el Roig.
„Kerüli a problémázást, nagyon könnyű vele a mindennapi munka. Sok topjátékos azt hiszi, kivételezett, de ő beszélgetős fajta, és meg is hallgat. Nem gondol bele, hogy ő Rafael Nadal. Nem hiszi, hogy több jár neki, fontosabb, mint más, vagy hogy több joga lenne. Persze a magánéletben vannak bizonyos kiváltságai, de emberileg ugyanolyan, mint amikor megismertem. Szerintem ebben nagy szerepe van a nagybátyjának is.”
Rafael Nadal karrierje 10 legszenzációsabb salakpályán történő ütése