Tenisz: Míg 23-24 év múlva visszavonulok, még elég sok új játékos feltűnik – Djokovics

Vágólapra másolva!

2023.09.11. 18:20

Címkék

A US Open idei férfi győztese, a világelsőséget visszaszerző szerb Novak Djokovics hosszú évekre bebetonozta magát a sportág történelmi trónján, vitathatatlanul ő minden idők legsikeresebb játékosa.

Utólag kiderült, mekkora jelentőséggel bírt, hogy Danyiil Medvegyev a US Open elődöntőjében felülmúlta a spanyol címvédőt, Carlos Alcarazt. A saját bevallása szerint is élete egyik legjobb játékát bemutató orosz ezzel egyrészt ellőtte a saját puskaporát, másrészt kikaparta a gesztenyét a későbbi győztes Novak Djokovicsnak, mert a fináléban a maratoni, 104 perces második szetten kívül nem tudott megfelelő ellenállást kifejteni. Ráadásul azt a játszmát sem nyerte meg, pedig nem kellett volna sok hozzá, „csupán” hogy néhány támadását precízebben fejezze be, egy-két védekező ütése jobb helyre menjen...

Bár néha nehéz elhinni a szenvedését, a szerb a rendkívül hosszú labdamenetek miatt küszködött a szett derekától, ám ezt azért sem tudta Medvegyev kihasználni, mert képtelen volt jól reagálni ellenfele valóban hatékony szerva-röpte játékára. Arról nem is beszélve, hogy ez a bizonyos fáradtság a fontos labdamenetekben valahogyan nem éreztette a hatását, de tudjuk jól, Djokovics elképesztően hamar regenerálódik, és a koncentrációja akkor sem lankad, amikor a keze és a lába nem akar engedelmeskedni az agyának.

Egy szó mint száz: Novak Djokovics három szettben nyert (6:3, 7:6, 6:3) a New York-i fináléban, megszerezte a 24. Grand Slam-trófeáját, amivel beérte a női rekorder Margaret Courtot, és kettővel ellépett a spanyol Rafael Nadaltól, akinek esetében óriási kérdés, jövő januárban milyen állapotban tud majd visszatérni a legjobbak közé. Ha közel tökéletesben, akkor sem tűnik valószínűnek, hogy a Roland Garroson kívül bárhol valódi kihívója lehetne Djokovicsnak, Alcaraznak, vagy kemény pályán Medvegyevnek.

A győztes elsőként kislányát ölelte magához, aki nem az ő bokszában foglalt helyet, majd természetesen kisfia és felesége is sorra került, hogy aztán magára öltsön egy Mamba Forever-feliratú pólót, amin a három éve elhunyt Kobe Bryant 24-es mezszáma mellett kettejük közös képe látható.

A 24-es szám, mint említettük, innentől Djokovics majortrófeáinak számát is jelenti – a tendenciák szerint éppen jövő januárig, hiszen az Australian Opent a legutóbbi négy alkalommal megnyerte, amikor elindult rajta...

Novak Djokovics a döntő közben (Fotó: Getty Images)

„Nem akarom elhagyni a teniszt, amíg a csúcson vagyok”
– Idén tökéletes visszatérést produkált Ausztráliában és az Egyesült Államokban is. Hogyan tudta egyszerűsíteni a helyzetét ezekben a nehéz pillanatokban? – Nem mondhatom, hogy könnyű volt – értékelt Novak Djokovics. – Nehéz bármivel összehasonlítani, más játékos nemigen volt hasonló helyzetben. Az emberek szeretik a nagy visszatéréseket, én nemkülönben, motivál. Itt, Amerikában két éve nem játszottam versenyt, legutóbb elveszítettem a US Open döntőjét azzal szemben, akit vasárnap legyőztem. A legjobbamat adtam, átéreztem a szituáció fontosságát, mert 2021-ben alulteljesítettem, le lettem játszva a pályáról. Megtanultam a leckét, a családom, a csapatom tudta, hogy a finálé előtti 24 órában ne érjen hozzám, ne beszéljen a történelmi lehetőségről. Lejátszódtak bennem forgatókönyvek, elképzeltem sok mindent, mi történik, ha nyerek és ha veszítek, de utóbbit próbáltam blokkolni. Nagyon jól kezdtem, azonban a majdnem kétórás második szett döntött, szerintem sosem játszottam ilyen hosszú játszmát életemben, ráadásul egy ilyen nagyszerű játékos ellen, mint Danyiil. Ő jobban megérdemelte volna, hogy megnyerje ezt a szettet, de a rövidítésben valahogy a javamra fordítottam. – A wimbledoni döntőre sokan őrségváltásként tekintettek. Milyen hatással volt önre az elvesztett finálé? – Nem foglalkozom azzal, betör-e az új generáció vagy sem. Arra koncentráltam, amit tennem kell, hogy optimális állapotba kerüljek a legnagyobb trófeák megnyerésére. Nagyon jó a sportágnak a rivalizálásom Alcarazzal, felfrissíti a teniszt, lenyűgöző játékos és srác is egyben, de nekem a célom az, hogy begyűjtsem az összes lehetséges Grand Slam-trófeát. Persze ha kimondjuk, hogy idén nyertem három majortornát és Wimbledonban a döntőben buktam el, akkor kicsit sajnálkozom miatta, ám így is sokkal több okom van örülni, mint bánkódni. Megyek tovább, jól érzem magam a bőrömben, élvezem a környezetem támogatását. Ahogyan hangsúlyoztam az elmúlt években, a Grand Slamek megnyerése az első számú célom, nem játszom sok tornát, és az erőforrásaimat a nagy versenyekre összpontosítom. Természetesen felteszem néha magamnak a kérdést, meddig akarom ezt csinálni, de nem akarom elhagyni a teniszt, amíg a csúcson vagyok. – Milyen összehasonlítani ezt a domináns évét azokkal, amikor úgy dominált, hogy Roger Federer, Rafael Nadal és Andy Murray is a mezőnyben volt? – A rivalizálás velük nagyon erős volt, nagy valószínűséggel valamelyikükkel összefutottam egy Grand Slam döntőjében, amikor a legmagasabb szinten harcoltunk egymás ellen. Mostanság más játékosokkal találkozom, de ezt nem bánom, amíg nyerek. Idén három emlékezetes meccsem is volt Alcaraz ellen, ezért is megy a vita az új rivalizálásról, és azt hiszem, rajta kívül is vannak remek játékosok, mindenkinek hasonlóak a céljai, mint nekem. Végül is, míg 23-24 év múlva visszavonulok, még elég sok új játékos feltűnik majd a színen.

Az Oscar-díjas színész, Matthew McConaughey is együtt ünnepelt „Noléval” (Fotó: Getty Images)

„Talán máshogy alakul, ha megnyerem a másodikat”
Danyiil MEDVEGYEV, a US Open döntőse: – Megnyerhettem volna a második szettet, de a tenisz néha nem ilyen egyszerű, üthettem volna egyenesen a vonal mentén a labdát, nem keresztbe, de két lehetőségem volt, és rosszul választottam. Ez volt a legjobb játszmám, az elsőről és a harmadikról sokat nem mondhatunk el, tehát rendben van, hogy így végződött a meccs. Talán máshogy alakul, ha megnyerem a másodikat, és mivel legközelebb teljesen más mérkőzést játszunk majd, nem hiszem, hogy helye van a sok elemzésnek, mindenesetre igyekszem jobb lenni akkor.

NS-VÉLEMÉNY
GYŐRI Ferenc, a Nemzeti Sport újságírója
Nem véletlen, hogy ahogyan két éve, idén is temérdek sztár nézte meg Novak Djokovics New York-i döntőjét – az szinte mindegy, hogy mindkettőt az orosz Danyiil Medvegyev ellen játszotta. Az Oscar-díjas színész, Matthew McConaughey egyenesen a szerb páholyában kapott helyet, testközelből akarta figyelni a stábja, a családja rezdüléseit, együtt élni a történésekkel, és látni a csodát. Mert másképpen nem értékelhetjük a világelső 24. Grand Slam-győzelmét, amit 36 évesen ért el, olyan korban, amikor játékostársai többsége, illetve általában a sportolók jelentős hányada már edzősködik, a civil életét építi, vagy éppen sportvezetői, menedzseri munkát végez. Djokovics több mint másfél évtizede szinte egyenletesen a csúcson van, akkor is érvényesült, amikor Roger Federerrel vagy Rafael Nadallal kellett megküzdenie, s most, hogy a svájci visszavonult, a spanyol állandóan sérülésekkel küzd, egyszerűen lubickol. Látszik, hogy kezd közelíteni erőforrásai végéhez, de így is tökéletes a fizikai állapota, taktikailag és mentálisan mindenképpen ő a valaha volt legnagyobb teniszező, a nála tíz-tizenöt évvel fiatalabbak csak ideig-óráig veszik fel vele a versenyt. A mérleg másik serpenyőjébe természetesen odatartozik az ellenfelek néha talán túlzásba vitt lelki terrorizálása, a dörzsöltség, ám „Nole” eredményei magukért beszélnek, a testalkata erre a sportágra teremtette, és ő ki is hozza a maximumot a lehetőségeiből. Meglátják, jövőre a hiányzó olimpiai bajnoki címet is beteszi majd a vitrinjébe!