Babos Tímea: Ez még nem a végleges búcsú pillanata

Hosszú évek munkájával Babos Tímea 2025-re visszaküzdötte magát a női tenisz élvonalába párosban. A korábbi páros világelső, négyszeres Grand Slam-tornagyőztes, háromszoros világbajnok magyar teniszező idén állandóvá váló párostársával, a brazil Luisa Stefanival négy tornát nyert meg – egy WTA 250-eset, valamint három 500-asat –, az évzáró rijádi WTA-világbajnokságon pedig a döntőig menetelt, emellett a páros világranglista 13. helyéig kapaszkodott fel. Ugyan karrierje negyedik vb-döntőjében már alulmaradt a Veronyika Kugyermetova, Elise Mertens orosz, belga duó ellen, leszögezte, abszolút elégedett a második helyért járó trófeával is – amit egyébként magával hozott a Magyar Teniszszövetséggel (MTSZ) közösen megrendezett hétfői sajtóeseményre a budapesti Klebelsberg Kastélyba. A különleges fogadtatásban részesülő Babos a beszélgetés elején kicsit még a könnyeivel is küzdött, majd visszatekintett a 2025-ös idényre.

„Néhány hónapja azt is aláírtam volna, hogy egyáltalán ott lehessünk a világbajnokságon – kezdte Babos Tímea. – Amikor októberben Pekingben, majd Vuhanban is hamar kiestünk, mélyponton voltam, azt éreztem, nem fogunk kijutni a vébére. Akkor túlestünk egy nagy beszélgetésen Luisával, ami nagyon jó hatással volt mind a kettőnkre – óriásit hajráztunk, nagyon élveztem a játékot, és egy remek sorozatot zártunk le ezzel a trófeával. Ami talán nem pont annyira szép, mint a három világbajnoki serlegem, de mindenképpen becses darabja a gyűjteményemnek.”

A kérdésre, hogy karrierje korábbi eredményei mellett hogyan tudott ennyire örülni egy második helynek, így felelt: „Nekem is újdonság volt, de figyelembe vettem az elmúlt pár idényemet, amikor nem találtam a helyemet, az állandó páromat. Ki tudja, hány világbajnoki döntőt játszhatok még, és még abban is volt esélyünk győzni, ez remek érzés.”

Kitért arra is, hogy Luisa Stefanival véletlenszerűen találtak egymásra: Babos az amerikai Nicole Melichar-Martinezzel kezdte el az idényt, a január-februári linzi 500-asra viszont nem tartott vele – valamint egyikőjük sem jutott volna fel a főtáblára az eredeti partnereikkel az erős nevezési lista miatt, Babos az ausztrál Lulu Sunnal, Stefani pedig a szintén brazil Ingrid Martinsszal. „Egy szombat délután volt, a családdal ebédeltem otthon Sopronban – részletezte Babos. – Luisa azzal hívott fel, hogy nincs-e kedvem vele játszani, hogy mindketten felférjünk. Soha nem beszéltünk előtte egymással, nem találkoztunk, valahogy elkerültük egymást. De úgy voltam vele, hogy egyáltalán nem jelent terhet kiautóznom Linzbe. Aztán kimentünk, beütöttünk, majd megnyertük az első közös tornánkat.”

A kettős Wimbledonban és a US Openen is Grand Slam-negyedddöntőt játszhatott, utóbbinál azonban fájó pont volt, hogy a későbbi győztes Gabriela Dabrowski, Erin Routliffe kanadai, új-zélandi páros ellen a 6:0-ra megnyert első szett után kikapott – több is lehetett volna a New York-i tornában kettőjüknek. Ezzel kapcsolatban viszont kiemelte: Luisa Stefanival olyan munkakapcsolatot tapasztalt meg, amelyet korábban más állandó társával – példaként említve Jaroszlava Svedovát, Andrea Hlaváckovát vagy éppen Kristina Mladenovicot – nem. „Luisával bármiről tudtunk beszélni. Még ha én is voltam inkább a vezéregyéniség ebben a párosban, és még ha voltak is mosolyszünetek, együtt próbáltuk meg átvészelni a nehézségeket, közösen fejlődtünk a játékban és emberileg is, ami remek érzés volt idén. A US Openen játszottunk a leghosszabb ideig jól, de már nem fáj a kiesés, főleg, hogy visszavágtunk nekik a vébén. Előtte is játszottunk velük korábban, akkor is vezettünk, akkor is kikaptunk – a rijádi vébén viccesen meg is említettem Lunak, hogy most végre nem vezettünk.” (Babos és Stefani az utolsó csoportmeccsén éppen a vb-címvédő Dabrowski és Routliffe ellen harcolták ki az elődöntőt, szetthátrányból – a szerk.)

Szóba került, miképpen volt képes a fájó vereségek után is alázattal állni a sporthoz. „A vereségek után nem vettem ki szabadnapot, hanem másnap ugyanúgy lementem edzeni, így tettem a US Opent követően is. Imádom a munkám, szeretem a sportot, nem jelent terhet, hogy kitartóan dolgozzak. Emlékszem, Luisa nagyon kivolt a New York-i kiesés után, kicsit érezte is, hogy ő szúrta el, nem sokkal később pedig kissé félve megkérdezte, hogy elmennék-e vele Brazíliába játszani. Azt mondtam: »persze, ne viccelj, ez a dolgom«. Sokat segített a mi párosunkon, hogy Lu otthonában, szülővárosában, Sao Paulóban megnyertük a 250-es versenyt. Néhány torna alakulhatott volna még ennél is jobban, de egy balszerencsés évkezdet után visszatértem a legjobbak közé, ami a célom is volt, és hogy ez sikerült és nyertünk négy versenyt, nagy büszkeséggel tölt el. Életemben nem örültem ennyire vébédöntőnek, még ha az nyerhető is lett volna.”

Hozzátette, a fejlődésében minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy miközben az átlag párosjátékosok valamelyest kevesebbet készülnek, ő az egyes elengedése mellett sem vett vissza a tempóból, olykor Mirra Andrejevához vagy Belinda Bencichez is beállt ütőpartnernek. Elmondta, ugyanúgy érzi a tüzet a párosversenyeken is, egyesben nem tervez visszatérni a kisebb tornákra, szabadkártyára pedig nem számít a nagyobb versenyeken.

A 32 éves Babos Tímea ezek után a jövőre is kitért. Mindenekelőtt hangsúlyozta: „Ez még nem a végleges búcsú pillanata. Az év elején kijelentettem, bárhogyan is alakul 2025, jövőre kevesebbet szeretnék utazni, emiatt nem akartam fix párral játszani. Így egyelőre kicsit kérdéses, hogy eljutok-e az Australian Openre, ahol még szeretnék játszani, de nemcsak úgy elmenni szeretnék, hanem olyan párt találnék, akivel a legjobbak között lehetünk. Utána viszont biztosan hátrébb lépek a tenisztől, szeretnék mást is kipróbálni a következő másfél, két évben. A vőlegényemmel tervezzük, hogy családot alapítunk, aztán 2028-ban visszatérnék védett ranglistával, hogy jó néhány felkészítő verseny után akár a Los Angeles-i olimpián is részt vehessek. Hogy konkrétan hány évesen hagyom abba, még nem tűztem ki magam elé, alakul, ahogy alakul. Sok a kérdőjel: például, hogy gyermek mellett belefér-e a teniszezők életstílusa, vagy hogy élvezem-e még az egészet” – mondta, hozzátéve, hogy a jövőben is szívesen segít a magyar tenisznek, és áll a magyar csapat rendelkezésére a Billie Jean King-kupában.

Babos arról is beszélt, bár több remek külföldi edzővel dolgozott együtt, kiemelve az amerikai Michael Joyce-t, vagy a lengyel Maciej Ryszczuk fizioterapeutát, de „időről időre visszatértem az alapokhoz, a hazai csapathoz. Édesapám támogatott a legtöbbet karrierem során, a párom, Zoli a kondiedzőm, aki a mentális oldalon is sokat segített a nővéremhez, Zsuzsához hasonlóan. Az egész családom száz százalékig hozzájárult a sikereimhez.”

A magyar tenisz egyik legkiemelkedőbb alakját a sajtóesemény végén Schmitt Petra MTSZ-főtitkár és Bardóczky Kornél, a Davis-kupa-csapat és a Billie Jean-king-kupa-csapat kapitánya köszöntötte.