Kopasz Bálint, a K–1 1000 méter aranyérmese: – Csak a saját pályámat figyeltem, jó volt csak előrefelé nézni az erős hátszélben. Nem néztem senki másra, Ádámot sem figyeltem. Elképesztő, felemelő érzés olimpiai bajnoknak lenni. Ez a lehető legnagyobb boldogság. Édesanyám az edzőm kilencéves korom óta, rengeteg munkája van ebben.
Varga Ádám, a K–1 1000 méter ezüstérmese: – A végén nem nekem maradt még erőm, hanem a többieké fogyott el. Becsuktam a szememet, és úgy voltam vele, hogy amennyit csak lehet, hajtsak ki magamból. Az utolsó kétszáz méteren egymás mellett mentünk a némettel, hajszál választott csak el bennünket. Pimentát (a harmadik helyezettet – a szerk.) nem láttam, ő messze volt tőlem. Otthon még a harmadik helyet is aláírtam volna.
A keddi kajak-kenu-döntőkről bővebben ide kattintva olvashat!