A kormányfő nyitóbeszédében elmondta, a magyar nyelv a bajnok szóval fején találja a szöget, mert a kifejezés eredetileg harcost jelent, olyan vitézekre használták, akik bátran léptek sorompóba, s onnan győztesként távoztak.
Kiemelte, az olimpikonok és paralimpikonok sikerükkel mindenkinek példát adnak kitartásból és küzdőképességből, amire szükség is van, mert Magyarország ma is embert próbáló feladatok előtt áll, csak akkor maradhatunk meg és lehetünk sikeresek, ha győzünk, ez a törvény.
Megjegyezte: mi, magyarok úgy szeretjük az olimpiákat és a sportágakat, ahogy vannak, ha a nők női számokban, a férfiak pedig férfiszámokban indulnak, és nem jó, ha a teljesítménynek járó figyelem és tisztelet helyét más, oda nem való üzenet foglalja el.
A miniszterelnök a sport legnagyobb értékének azt nevezte, hogy képes kihozni a legjobbat az emberből, és a sportolók küldetése, hogy a legkiválóbbak legyenek, ezzel pedig bennünket is nagyobb teljesítményre késztethessenek, hogy a „kényelmes középszerűség kísértése” ne uralkodjon el rajtunk.
„Különösen nagyra becsüljük versenyzőinket, mert olyan országunk van, amelyet megfosztottak a természeti erőforrásai döntő hányadától, így mindenünk, amink van, egyéni teljesítmény és kőkemény munka eredménye” – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy az olimpia eszméje és a nemzeti érzés egy tőről fakad, mert nemzetek nélkül nincs olimpia, az olimpián a győztes nemzetének zászlaját húzzák a legmagasabbra, és az ő nemzetének himnuszát játsszák. Bajnokaink mindannyiunkat büszkévé tesznek, emlékeztetnek, milyen jó érzés magyarnak lenni.
A díjak átadása után a kitüntetett sportolókat és sportszakembereket a miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadáson látta vendégül.