– Egyéni csúcs, győzelmek Milánóban és a spanyol bajnokságban. Remek formában van.
– Valóban, az utóbbi időben egész jól ment az úszás, Milánóban ráadásul sátras uszodában értem el az egyéni csúcsomat. A spanyol bajnokságban meg abban a számban, száz gyorson nyertem, ráadásul elképesztő egyéni csúccsal, amelyhez talán a legkevesebb közöm van. De kétszáz pillangón is közel voltam a legjobbamhoz.
– Minek köszönhető a kirobbanó forma? Van, amit másként csinál, mint eddig?
– Másfél éve edzek a Jövő SC-nél, szerintem most érik be a munka gyümölcse. Nem mondom, hogy Pécsett nem volt jó készülni, az a tizenkét év sem múlt el nyomtalanul, de míg ott egyedül úsztam, most ott vannak a csapattársak, akik húznak magukkal, ha éppen nem megy az úszás, ha valamiért rossz napom van.
– Gyakran előfordul?
– Nem túl gyakran. A napi kétszeri edzéstől néha betelik a pohár, de olyankor elég, ha valaki a csapatból elsüt egy viccet, vagy mond egy jó szót, és már nagyobb kedvvel ugrik be az ember a medencébe.
– Az utóbbi hetek külföldi kiruccanásai kikapcsolódást jelentettek az edzések monotóniájából?
– Igen, ráadásul én nagyon szeretek utazni, új helyeket, új kultúrákat megismerni, úgyhogy nekem már csak ezért is nagy élmény volt. Igaz, Milánóban és Madridban sem tudtunk nagyon szétnézni, de rövid sétákra azért jutott idő.
– A végén értékelték a viadalokat?
– Fehérvári Balázs örült az eredményeknek, persze a teljesítményünk nem volt tökéletes: minden időnél lehet jobbat úszni, ez természetes. Ha nem lenne fejlődési lehetőség, nagy bajban lennénk.
– Most mi a programja?
– Kaptunk egy hét pihenőt, és nagyon élvezzük, mert ritkán van ilyen. Igazában csak a nagy versenyek után nyáron, meg talán karácsonykor.
– Az elmúlt hetek eredményeit látva néhányan már elkezdték pedzegetni, az olimpián is befutó lehet. Mit szól hozzá?
– Előtte azért ott van még a sanghaji világbajnokság, először arra kell tisztességgel felkészülni. Hogy mi lesz Londonban, az más lapra tartozik. Nemcsak tőlem függ, a többiektől is. Jelenleg enyém a világ negyedik legjobb ideje kétszáz méter pillangón, de erre egyelőre még korai lenne alapozni. Az a legfontosabb, hogy úgy érzem, van még bennem, tudok még fejlődni.