Kozma Dominik: Örülök, ha három perccel edzés előtt odaérek

– A nevem Bond, James Bond.
– Hah, látta a fotót? – nevetett fel Kozma Dominik.

– Igen. A James Bondot alakító Daniel Craig elbújhat ön mögött... Honnan jött az ötlet, hogy James Bondként feszítsen egy fotón?
– Ó, nekem ilyenkor remek ötleteim szoktak lenni. Elsőként A Wall Street farkasa és Leonardo DiCaprio jutott eszembe, mondván, legyek én a medence farkasa, innen jutottunk el Bondig, csak ugye én nem egy pisztolyt tartok a kezemben, hanem az úszószemüvegemet.

– Hogy viseli a népszerűséget?
– Meg-megkeresnek, hetente mondjuk egyszer átintegetnek nekem egy másik autóból, szóval nem olyan vészes, és leginkább a gyerekek, a fiatalok alkotják a szurkolótáboromat.

– Azért a budapesti világbajnokságon jó sokan megismerték önt, nyilván az idősebbek is kedvelik.
– Igen, csakhogy az emberek többsége annak ellenére, hogy szimpatizál velem, hozzá is teszi: szép és jó a budapesti teljesítményem, de kell még az eredmény, több is, mint ami eddig volt. Úgy érzem, még mindig inkább a nyilatkozataim alapján fogadnak el, és csak másodsorban jönnek az eredményeim. Vagyis az üzenet lényege mindig az, hogy ne álljunk itt meg!

– Gondolom, nem is tervez itt megállni. A vb-t követően a berlini rövid pályás vk-versenyen szintén kivágta a rezet!
– Berlinben 1:41.03-mal nyertem meg a kétszáz gyorsot, tavaly a windsori rövid pályás világbajnokságon századra ilyen idővel nyert a dél-koreai Pak Tae Hvan. Sőt, a berlini száz gyorson elért eredményem, a 46.50 is jobb a windsori győztes idejétől – durva, hogy akár kétszeres világbajnok is lehetnék, nem?

– A neheze viszont csak most jön: már önmagában az újrakezdés is az. Bírja?
– Nincs más választásom. Ha valamire ráállok, azt teljes szívvel csinálom, így a leállást is... A felkészülések közötti időszak kapcsán kell majd valamit kitalálnunk, mert a pihenő alatt egyszerűen nem tudom rávenni magam a mozgásra. Nem tudok feladat nélkül dolgozni.

– Hízott is?
– Ha pihenek, teljes erőbedobással teszem, így aztán igen, nem is keveset... De már beleálltam a hét kilométeres edzésekbe, van belőlük egy reggel, aztán délután jön a másik, köztük meg a konditermi edzés. Korábban sohasem csináltam ilyet, nem is mondom, hogy könnyű: a hat pluszkiló, a kevesebb izom miatt van, hogy fáj a vállam, hiszen nagyobb súlyt cipelek a vízben, ilyenkor kell a pihenő.

– Vagyis reggelente nincs mosolygás, elmaradnak a kozmás poénok?
– Azért nem, megtagadni nem fogom magam. De még nem tartok ott, hogy az edzés előtt már húsz-harminc perccel ott vagyok a medence partján és melegítek, most még örülök, ha három perccel a kezdés előtt odaérek.

– Nagy műtéten esett át két és fél évvel ezelőtt. Sohasem akarta feladni?
– Én mindent le tudok győzni, csak kezelnem kell a fájdalmat felnőtt módjára.

– Ez mit jelent?
– Ha csak szimplán fáj, nem szólok az edzőnek, ha viszont már nem jó az a fájdalom, ha már nagyon fáj, akkor igen, s bár mindig kétkedéssel fogadják a mesterek, hiszen egy sportolónak mindig fáj valamije, azért elhiszik, hogy nem színlelek.

– Jó helyen van a BVSC-ben és Nagy Péternél?
– Igen.

– Vagyis ott is marad?
– Rövidesen eldől a sorsom.

– Nem tart attól, hogy a budapesti vébé után mindenki árgus szemekkel figyeli majd az eredményeit?
– Inkább motivál. Sokan mondják, hogy „Visszakaptuk Domát!", és tényleg így van, talán még előrébb is ugrottam, mint ahol a műtétem előtt jártam. Azért azzal a két évvel elég sokat veszítettem, de visszatértem, és ez a legfontosabb.

– Vagyis ne féltsük attól, hogy begörcsöl?
– Semmiképpen! Eddig is az olimpiai aranyérem volt a célom, sokan vannak azon a véleményen, hogy ez bennem van, és ezt nem most kezdték el mondogatni. Kérdezze csak meg Sós Csaba szövetségi kapitányt!

– Kiváló időeredményekkel rendelkezik, innen azért már jóval nehezebb a fejlődés, nem?
– Igen, ez igaz. Elértem egy szintre, innen tényleg nem lesz könnyű a továbblépés, ám engem éppen ez izgat: meg kell ugyanis találni, hol és hogyan tudok még fejlődni. Persze, az olimpiai aranyérem a cél, ahogyan másoknak is, ám talán mondhatom, hogy én nem eredmény-, inkább teljesítményorientált vagyok. Addig fogok úszni, amíg képes vagyok úgy kiszállni a medencéből, hogy na, ebben minden benne volt!