– Egyre nő a tokiói úszócsapat létszáma, legutóbb a dohai világkupaversenyen Gyurta Gergely úszott A-szintet ezerötszáz méter gyorson. Mire számít, mekkora lesz az úszócsapatunk az olimpián?
– Nagy létszámú csapatunk lesz, az biztos – jelentette ki Sós Csaba szövetségi kapitány. – Majdnem lefedjük a teljes palettát, vagyis majdnem minden számban lesz magyar induló Tokióban, egy-két táv lesz csak kivétel.
– És mi a helyzet a váltókkal?
– Az olimpián hét váltószám szerepel a programban, szerintem hatban ott lehetünk Tokióban.
– Eddig négy váltószámban van kvótánk, a talán magyar szempontból legnagyobb esélyekre jogosító csapatszámban még nincs. Volt róla szó, hogy a négyszer kétszázas férfi gyorsváltó összeáll egy hazai versenyen, és megpróbál jó időt teljesíteni – továbbra is így tervezik?
– A szabályok értelmében a kvangdzsui világbajnokságon minden váltószámban tizenkét válogatott már kvótát szerzett, a fennmaradó négy hely kapcsán a világranglista az irányadó, vagyis annak zárásakor – az olimpia előtt négy héttel – a négy legjobb idővel, ám kvótával még nem rendelkező váltó kap indulási jogot. Ennek megszerzésére valóban jó esélyünk van, és az említett hazai verseny lehet akár a májusi budapesti Európa-bajnokság, hiszen csak az egyéni távok kapcsán szólnak úgy a válogatási szabályaink, hogy a márciusi budapesti országos bajnokság végén hirdetek csapatot.
– A váltó összetétele kapcsán változtak-e a szabályok, van mód B-szintet elérő úszó kiutaztatására?
– A szabály az, hogy akit a váltó tartalékaként jelölünk meg, és nincs egyéni száma, egyfelől legalább B-szinttel kell rendelkeznie az adott távon, másfelől mindenképpen úsznia kell a váltóban, éspedig még az előfutamban, vagyis nem játszhat senki kivárásra, mondván, az előfutamban elindítja a legerősebb csapatot, hogy meglegyen a döntő, s majd csak ott veti be a tartalékot.
– Bár az augusztusi junior-világbajnokságon is született két A-szint, és azóta is több, mit gondol,
a márciusi országos bajnokságon sok minden átrendeződik?
– Minden idők legjobb magyar bajnoksága lesz. Senki sem nyugodhat meg, ott eldől, kik indulnak az egyéni számokban Tokióban. A képlet egyszerű: mi ez év március elsejétől az ob végéig számítjuk a kvalifikációs időszakot, aki ott van az adott távon az első két hely valamelyikén, az utazik.
– A csapat összetétele rendkívül változó lesz, hiszen az egészen fiatalok mellett akadnak olyanok majd, akiknek a tokiói lesz az ötödik olimpiájuk.
– Minden az olimpia körül forog a sportban – ehhez igazodik az életjáradéktól a márványtáblán át a történelemig minden. Egy olimpia a sportnaptárban egészen egyedi helyet foglal el, s hogy valaki a sokadik ilyen versenyén indul, az előnyt jelent – úgy vélem, szép számmal lesznek a csapatunkban idősebb úszók is. Nem a sokadik olimpia, vagyis az életkor jelent gondot egy ilyen nagy verseny esetén, a bajok akkor szoktak kezdődni, ha valaki túlzottan motivált, és a felkészülés során rátesz még egy lapáttal, amivel csak visszaveti a teljesítményét. A másik gond, ha valaki túlságosan félénk, és rágörcsöl a nagy versenyre.
– Az Európán kívüli olimpiák nem mindig párosultak magyar sikerekkel. Dolgoznak már az utazás-akklimatizálódás kérdéskörön?
– Kész programunk van. Nehezebb keletre utazni és átállni, bár nyugatra sem könnyű. Az úszócsapatunk Dél-Koreában fog akklimatizálódni, éppen ott, ahol júliusban a kvangdzsui világbajnokság előtt – Gimcsonból három nappal a rajt előtt utazunk el Tokióba.
– Hihetetlen, hogy már most milyen lelkesedéssel vázolja az olimpia előtti helyzetet!
– Szeretem ezt az egészet, ami nyilván rá is van írva a képemre. És szeretem ezeket a gyerekeket, ők meg tudják ezt. Nem telepszem rájuk, nem mondom meg, mit kellene csinálni, ha gond van, előbb az edzővel, majd a versenyzővel is beszélek. De azt is tudják, hogy ha kell, cipőt is pucolok. Olyan vagyok, mint a krokodil, a felszín felett a fejem, és figyelek. Mindenre és mindent.