Úszás: „Jó lenne csúcsot dönteni” – Rasovszky a Balaton-átúszás előtt

– Bár többen azt mondták, önnek még ez is jól áll, meglehetősen ritkán látjuk bosszúsnak egy viadalon: vasárnap nemigen mosolygott a Négy nemzet versenyen az ezerötszáz gyors után.
– Mert lényegesen jobb időt vártam magamtól. Edzőtársamnak, Kalmár Ákosnak jól is ment az úszás, emiatt még inkább sajnálom, hogy nekem nem – felelte Rasovszky Kristóf.

– Ezzel arra utal, hogy elvégezte a megfelelő munkát a verseny előtt?
– Igen, és a margitszigeti kétszáz és négyszáz gyors jobb időt vetített előre, de ez az ezerötszáz ezúttal nem állt úgy össze, ahogyan szerettem volna.

– Dühöngött is egy kicsit az öltözőben?
– Régebben előfordult az ilyen, mostanában már kevésbé. Lehet, hogy kezdek felnőni?

– Miért olyan fontos egy nyílt vízi úszónak az ezerötszáz gyors? Vagy ilyen viszontagságos hónapok után kellett volna a lelkének egy jó idő?
– Nagyon kellett volna… Tizenkét másodperccel úsztam rosszabbat az egyéni csúcsomnál, pedig annak környékén szerettem volna célba érni. Nem sikerült. Szeretek jól teljesíteni – ki ne szeretne? És ha Kalmár Ákosnak jól ment, márpedig ugyanazt az edzésmunkát végeztük, akkor a „ha neki megy, nekem miért nem” alapon el is érhettem volna a célomat.

– Szerepel a céljai között az is, hogy a medencében érjen el kiváló eredményeket?
– Ez nem, de az, hogy javítsak az egyéni csúcsaimon, mindenképpen, mert egyfelől az adna jó visszajelzést a nyílt vízre is, másfelől meg könnyebben tudnám tartani az iramot az ezerötszázas úszókkal, mert azért a nyílt vízen van belőlük több is.

– Szombaton ismerős közegben, a Balaton-átúszáson bizonyíthat a Balatoni Cápa…
– Alig várom már, hogy végre nyílt vízen ússzak! Jó lenne Papp Márk 2016-os 58:30-as csúcsát megdönteni, ha sikerül, talán elfelejthetjük a margitszigeti ezerötszázat is…

– Nem lesz furcsa újra a nyílt vízen?
– De, igen. Februárban versenyeztem legutóbb, ráadásul az nem is sikerült jól, remélem, ez más lesz. Ez a terep most nekem fekszik, bízom benne, hogy képes leszek érvényesíteni az évek során felhalmozott tapasztalatot.

– Miért jelentette ki előre, hogy csúcsjavításra készül? Önmagát akarta még inkább motiválni? Nem fél attól, hogy ha netán nem sikerül a terve, utána mindenki erről faggatja?
– Dehogy félek! Nem hiszem, hogy problémát jelent a rekord, csak az időjárás szólhat bele a terveinkbe. Az edzőm, Szokolai László kiszámolta, milyen iramot kell mennem, ezekben a napokban ennek megfelelően készülünk a szombati ötezer-kétszáz méterre.

– Ideális táv, hiszen éppen öt kilométeren mondhatja magát világbajnoknak.
– Tény, fekszik nekem a táv, csak a szél is akarja az új csúcsot: az oldalszél talán nem lesz akadály, ha viszont szemből fúj, az nem lesz jó. Ha ez nem zavar be, jók az esélyeim.

– És talán a kabalái közül is elővehetné valamelyiket – a Margitszigeten nem volt bajsza, ananászos zoknija, de a gumikacsákat is otthon hagyta.
– Meglátjuk. Lehet, hogy a zokni előkerül. Bevetek mindent, hogy a lelkem is megnyugodjon.

– Ha netán mégsem sikerül a csúcs, augusztus végén még nagyobb elánnal vág neki a felkészülésnek?
– Ha összejön a csúcs, ha nem, a motivációval nem lesz gond.