Szilágyi Liliána december végén állt a nyilvánosság elé, és arról számolt be, hogy édesapja, a korábban olimpikon úszó Szilágyi Zoltán éveken keresztül rettegésben tartotta és bántalmazta – az Európa-bajnoki ezüstérmes úszó megnyilvánulása sokakat megrázott, a Magyar Úszószövetség pedig lépett, és vizsgálóbizottságot hozott létre az ügy kapcsán.
A szerdai sajtótájékoztatón a bizottság elnöke, Papp Gábor ügyvéd bejelentette, hogy a rendelkezésükre álló bírósági ítélet, amely kimondta, hogy Szilágyi Zoltán Szilágyi Liliána irányában agresszív viselkedést tanúsított, és Szilágyi Gerda fejlődését akadályozza, valamint a bizottság előtt meghallgatott személyek egybehangzó állítása alapján meggyőződtek arról, hogy mindaz, amiket Szilágyi Liliána a nyilvánosság előtt állított, megfelel a valóságnak.
Papp Gábor elmondta, a bizottság tagjai elfogulatlanok voltak az ügy szereplőivel szemben – az előttük megjelentek pedig részletesen beszéltek mindarról, amit az ügy kapcsán tudtak. A bizottság tíz embert hallgatott meg, köztük edzőket, Szilágyi Liliána korábbi pszichológusát, sportolókat.
A jelentésüket az általuk elmondottakra, és a vizsgálat során általuk megismert bírósági ítéletre hivatkozva hozták meg.
A vizsgálat folyamán megállapítást nyert, hogy bár dr. Szilágyi Zoltán a Stamina TK-t 2018-ban alapította meg, a Liliána által elmondottak pedig az ezt megelőző évekre vonatkoznak, így felvetődhet, hogy miért is foglalkozik a Magyar Úszószövetség az üggyel, emellett az édesapa azt állította, sohasem volt a lánya edzője, úgy mutatkozott a versenyeken, hogy ő Szilágyi Liliána edzője – az úszószövetség által rendelkezésre bocsátott iratokból egyértelmű, hogy a 2014-es dohai rövid pályás világbajnokságon, a 2015-ös kazanyi világbajnokságon és a 2015-ös netanyai rövid pályás kontinensviadalon akkreditált edzőként volt jelen.
Tornyossy Mónika, igazságügyi, klinikai, mentálhigiéniás és sportpszichológus a Szilágyi Liliána által december végén elmondottak kapcsán arról beszélt, vajon miért évekkel később állt a nyilvánosság elé az úszó.
„A bántalmazott nem könnyen beszél, és van olyan bántalmazás is, amelyikről az érintett sohasem beszél, elviszi magával a sírba – mondta a szakember. – A sportolók esetében a bántalmazás befolyásolja az eredményességet, a bántalmazott fél az eredményességet biztosító személy elvesztésétől, de retteg az újabb bántalmazástól is. Ebben a helyzetben könnyen elszigetelődik, s mindaddig, amíg nem találja meg azt, akiben bízhat, ez így is marad. Kimondhatjuk azt is, hogy a bántalmazás jelentős része totális támadás a személyiség ellen, és kihat a későbbiekre is, hiszen a bántalmazott ezeket a mintákat viszi magával tovább.”
Ugrin Tamás ügyvéd azt fejtette ki a sajtótájékoztatón, miért is volt jogosult az üggyel foglalkozni a Magyar Úszószövetség, noha a történet nagyobb része családi bántalmazást takar. Az egyértelmű, hogy Szilágyi Liliánát mint úszót megilleti a szövetség által felállított kódexekben, szabályzatokban megfogalmazott jogok védelme – a vizsgálat során pedig megállapítást nyert, hogy Szilágyi Zoltánra is vonatkoznak ezek a szabályzatok, lévén lánya edzőjeként tűnt fel éveken keresztül.
Tausz Katalin szociológus ismertette, milyen ajánlásokat tettek a Magyar Úszószövetségnek a jelentés alapján.
„A Magyar Úszószövetségnek a testi és lelki erőszak minden formájával szemben zéró toleranciát kell alkalmaznia – fogalmazott Tausz Katalin. – De ezt ki kell terjesztenie, hiszen nem csupán az edzéseken, az uszodán belül kell ennek így lennie, hanem bárhol másutt, akár családon belül is. Azt javasoljuk, hogy az edzők folyamatosan kísérjék figyelemmel azokat, a hangsúlyosan szülői magatartásokat, amelyek a sportolót károsan érinthetik, az edzőknek legyen jelentési kötelezettségük a gyermekvédelmi szervek felé. Hogy ezt megtehessék, hogy felismerjék azokat a jelzéseket, amelyek erőszakos cselekedetre utalnak, vagy utalhatnak, specifikus oktatás javasoltunk a részükre. Javaslatot tettünk arra is, hogy a gyermekvédelmi bizottság hatásköre kiterjedjen a nagykorú sportolókra is. Emellett javasoltuk azt is, hogy a túlzott szülői jelenlétet meg kell akadályozni, ha az károsan hat a fiatal fejlődésére.”
Wladár Sándor zárszóként megköszönte a bizottság munkáját és a meghallgatottak közreműködését, emellett elmondta, hogy a szövetség a jövőben megváltoztatja a szabályzatait, így például a fegyelmi ügyek ezután nem öt, hanem tíz év alatt évülnek majd el, s lesznek olyan „bűnök”, amelyek elkövetése örökös el- és kitiltást von maga után.
A vizsgálóbizottság jelentését a Magyar Úszószövetség elnöksége is megtárgyalta, s abban határozatot is hozott, melyről Wladár Sándor elnök számolt be: „Az emberi méltóságot sértő testi és lelki bántalmazás nem egyeztethető össze a Magyar Úszószövetség értékrendjével. Az elnökség elítéli ezeket a cselekedeteket, és méltatlannak tekinti. Dr. Szilágyi Zoltánt a MÚSZ által szervezett rendezvényeken nem kívánatos személynek tartja. A dr. Szilágyi Zoltán ellen foganatosítható esetleges intézkedésekről a MÚSZ elnöksége a későbbiekben dönt.” |