A MÚSZ sajtóközleménye szerint Schmidt Ádám hangsúlyozta: ha minden a tervek szerint alakul, jövő héten elindulnak a kifizetések, addigra véglegessé válik a lista, amelynek kialakításához a szakmai segítséget a Magyar Úszó Szövetség, a Magyar Vízilabda Szövetség és a Nemzeti Sportközpontok munkatársai nyújtották.
„A területi lefedettség mellett három alapvető szempontot vett figyelembe a kormányzat. Először is jövőre kezdődik az olimpiai kvalifikáció, azaz az élsportolóink felkészülésének zavartalanságát kellett szem előtt tartanunk. Ugyanakkor nemcsak 2024-ben, de 2028-ban és 2032-ben is lesz olimpia, márpedig ahhoz, hogy Los Angelesben és Brisbane-ben is a hírnevünkhöz méltóan szerepeljenek az úszók és a vízilabdázók, az utánpótlás edzéskörülményeit is biztosítanunk kell. És persze itt vannak ezek a kisgyerekek, az Úszó Nemzet Program résztvevői, gondoskodnunk kellett arról, hogy ez a program ne szenvedjen semmiféle kárt. Jövő héten pedig elkezdjük a felkészülést arra, hogy az uszodák 2023 első negyedévében is üzemelhessenek” – jelentette ki az államtitkár, aki az esemény előtt meglátogatta a programban résztvevő kaposvári fiatalok edzését a Csik Ferenc Uszodában.
A rövid pályás országos bajnokság nyitónapjára időzített viziten ott volt a program két nagykövete, az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina és a négyszeres olimpiai bajnok Darnyi Tamás, hozzájuk csatlakozott Schmidt Ádám, továbbá Szita Károly kaposvári polgármester, a MÚSZ elnökségének tagja és Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke.
Szita Károly emlékeztetett arra, Kaposvárott először 2011-ben vetődött fel a gondolat, hogy minden általános iskolást meg kell tanítani úszni – a város akkor önerőből elkezdte ezt a programot, ugyanakkor most, a kormányzati támogatásnak köszönhetően minden eddiginél nagyobb volumenűvé válhatott ez a vállalás, immár az Úszó Nemzet Program keretében. Jelenleg Kaposvár a résztvevő települések rekordere, ahol 17 oktató 1816 óvodással és általános iskolással foglalkozik heti rendszerességgel.
„Olyan kapacitásgondjaink támadtak, hogy végül ezzel a rendkívül elmés megoldással, a huszonötös melegítőmedencébe rakott műanyag szintemelővel oldottuk meg, hogy elegendő vízfelület legyen az oktatáshoz” – jelentette ki a városvezető. Szita Károly hozzátette, azt sem hallgathatják el, hogy milyen terhelést jelent az önkormányzatoknak a létesítmények üzemeltetése a jelenlegi energiavészhelyzetben és a háborús infláció nyomása alatt.
„Mint a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, ezúttal is köszönöm minden polgármestertársamnak, akik a megsokszorozódó költségek mellett is kitartottak a sportlétesítmények, így az uszodák nyitvatartása mellett. Természetesen a kormányzati segítség is rendkívül fontos” - jelentette ki a polgármester.
Wladár Sándor az elhangzottakhoz annyit tett hozzá, hogy a Covid-időszakhoz hasonló lezárási hullám nem csupán a sportág jelenét és jövőjét sodorta volna minden addiginál nehezebb helyzetbe, „de gyakorlatilag lenullázhatta volna azt a hatalmas invesztíciót, amit ez az ország fektetett a magyar úszósportba az új uszodák építésével, a világversenyek rendezésével, a sportágnak nyújtott kimagasló támogatással, az Úszó Nemzet Program elindításával, ami ma már húszezer gyereket mozgat meg hetente”.
A MÚSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a világjárvány idején elrendelt zárlat miatt a sportág elveszítette a 7-9 éves, az úszással komolyabb kapcsolatba került, edzéseket látogató korosztály több mint hatvan százalékát. „Azaz mindent el kell követnünk, hogy újabb generációk ne járjanak így. Most úgy tűnik, hogy a kormányzat és az olyan elkötelezett önkormányzati vezetők, mint Szita polgármester úr segítségével úrrá tudunk lenni ez a helyzeten” – zárta Wladár Sándor.