– A statisztikákat tekintve csúcsokat döntöttünk ezen a belgrádi kontinensviadalon, de tudjuk, akadtak jócskán hiányzók.
– A magyar csapatnak jó volt ez az Európa-bajnokság, viszont az úszás egy mérhető sportág, látjuk mi az eredményeket – egy egyszerű összehasonlításra egy általános iskolás is képes, vagyis mi is a helyén kezeljük ezt az Eb-t.
– És hogyan hangzik a kapitányi értékelés?
– Akadt egy-két nagyon kellemes történés Belgrádban, ide sorolom a négyszáz vegyest, ahol Zombori Gábor és Holló Balázs is megúszta az A-szintet. Hogy ugyanez kétszáz gyorson Ábrahám Minnának is sikerült, annak rendkívüli módon örültem. Ugrai Panna ugrásszerű javulást mutatott, vele a négyszer százas és a négyszer kétszázas gyorsváltónk is döntőesélyessé vált. Sárkány Zalán kiegyensúlyozottan versenyzett, és nagyon tetszett, hogy ugyan Pádár Nikolett a kétszáz gyors előfutamában elkövetett egy hibát, ám utána beleállt minden váltóba, és például szombaton a vegyes csapatok négyszáz kétszázas váltójának befejező embereként egészen kimagasló időt úszott. De nem sorolom végig a válogatott minden tagját, a legfontosabb, hogy az összkép jó, vagyis jól halad az olimpiai felkészülésünk.
– A két olimpiai éremesélyesünket azonban nevesítsük: hogyan látja Milák Kristóf és Kós Hubert állapotát, formáját?
– Milák Kristóf egyéni utat követ. Tudom, hogy támadtak ezért sokan, ám korábban is azt mondtam, a felkészüléséről nem volt elegendő információm – a belgrádi Európa-bajnokság végén sincs. Azt látjuk, hogy továbbra is képes nyerni, hogy ez így lesz-e az olimpián, majd kiderült. Meglátjuk, mennyi tartalék van még benne. De az biztos, hogy a belgrádi időkkel Párizsban nem lehet nyerni – ezt nemcsak én, nemcsak ő, mindenki más is tudja. Kós Hubert nem indult száz és kétszáz háton, de sok számban úszott – Bob Bowman ezt kérte, mi pedig ezt elfogadtuk. Akinek van egy rakás olimpiai érme, annak miért ne vennénk komolyan a szakmai meglátását?
– Hogyan kezeljük azt, hogy többen egyéni rekordot úsztak Belgrádban?
– Jogos a kérdés, hiszen kérdéses, hogy akik az Európa-bajnokságra hegyezték ki a formájukat, képesek lesznek-e hasonlóra Párizsban. De van arra vonatkozóan szakmai tapasztalatunk, hogy lehet még egyszer csúcsformába kerülni – abban bízom, hogy az olimpián ők ismételnek. Egy-két nap után a csapat edzőtáborba vonul, és jöhet a felkészülés hajrája.
– A végére még két név, mégpedig Mihályvári-Farkas Viktóriáé és Jakabos Zsuzsannáé – előbbi sírva, utóbbi mosolyogva zárta az Eb-t, ám egyikük sem utazhat Párizsba.
– Mihályvári-Farkas Viktória Tokióban döntős volt négyszáz vegyesen, aztán ezen a távon Eb-t nyert Rómában és ezüstérmes volt ezerötszáz gyorson, ám azóta meg sem közelítette azt a formáját, nem nagyon tudom megmagyarázni ezt – igen, tudom, hogy azt mondta, nagy terhet pakolt a vállára, de sokak vállán van teher, mégis jól úsznak. Ami Jakabos Zsuzsannát illeti: ez volt a tizenegyedik Európa-bajnokság, és pályafutása a tekintetben is szeplőtlen, hogy lehetett szó nem olimpiai számról, vagy éppen váltó előfutamáról, ő minden alkalommal odaállt, kiadta magából a legtöbbet – tudom, mit tud, és azt hozza is minden alkalommal. A fiatalok példát vehetnek róla.