Szekeres István – utanpotlassport.hu Félszáz ország 482 birkózója küzdött a bydgoszczi Artego aréna három szőnyegén, hat napon át az első U23-as vébén. A két férfiszakágban egyaránt 41 ország indította a versenyzőit, a női szakágban pedig harminc. A kötött- és szabadfogásban részt vevők névsorában volt különbség. Csak példaként: Amerikai Szamoa és Szaúd-Arábia a kötöttben, Svédország pedig a szabadfogásban nem vett részt. Mint a legtöbb utánpótlás-világversenyről, a bydgoszczitól is távol maradtak a két Korea birkózói, és elsősorban a női viadalból hiányoztak az amúgy felfutóban lévő latin-amerikaiak és afrikaiak.Szekeres István – utanpotlassport.hu Félszáz ország 482 birkózója küzdött a bydgoszczi Artego aréna három szőnyegén, hat napon át az első U23-as vébén. A két férfiszakágban egyaránt 41 ország indította a versenyzőit, a női szakágban pedig harminc. A kötött- és szabadfogásban részt vevők névsorában volt különbség. Csak példaként: Amerikai Szamoa és Szaúd-Arábia a kötöttben, Svédország pedig a szabadfogásban nem vett részt. Mint a legtöbb utánpótlás-világversenyről, a bydgoszczitól is távol maradtak a két Korea birkózói, és elsősorban a női viadalból hiányoztak az amúgy felfutóban lévő latin-amerikaiak és afrikaiak.
A sportág meghatározó országai azonban ott voltak a világbajnokságon.
Összesen 120 érmet adtak át, abból 24 volt az arany. Érmet 28, abból aranyat tíz ország birkózói nyertek. Európába jutott a legtöbb világbajnoki cím (13), Ázsia elég közel van a nyomában (9), míg az amerikai kontinens távolabbról követi (2) az amúgy is eredményesebb másik kettőt. Európa kétszer annyi érmet szerzett, mit Ázsia (58–29). Amerika hét medálját az Egyesült Államok (1 arany, 2 bronz), Kanada (2 ezüst) és Kuba (1 arany, 1 bronz) hozta össze, más ország ezúttal nem is indult a kontinensről. Pedig például a kadétvébén Ecuador és Mexikó is feliratkozott az éremtáblázatra.
A sportág erőviszonyainak megfelelően külön szoktuk összegezni a szovjet utódállamok eredményeit. Közülük most 9 ország szerzett 41 érmet, amely az összes kiosztottnak nagyjából az egyharmada. Az utánpótlás-világbajnokságokon általában az érmek fele kerül az egykori Szovjetunió területére, de előfordult már 60 százalékon felüli gyűjtemény is. Még nem derült ki egyértelműen, hogy a mostani, új versenyformának melyik vezető ország mekkora jelentőséget tulajdonít. A grúzok például a három hónapja felnőttvébét nyert Geno Petriasvilit is elküldték Bydgoszczba, ahol szintén begyűjötte a szabadfogás nehézsúlyú aranyát, míg az amerikai Richard Lewis újoncként lett első a 70 kg-ban. Azerbajdzsánnak és Ukrajnának nagyon sok jó birkózója van, de olyan csapatot küldött a világbajnokságra, amely aranyat nem tudott szerezni. Az azeriek 5 bronzot termeltek mindössze, az ukránok pedig az 1 ezüstjük mellé 7 bronzot gyűjtöttek.
A világbajnokság összesített éremtáblázatát mi készítettük el, a világszövetség ilyet nem szokott közzétenni.
Az élcsoport
11 érem – Oroszország 5 arany, 3 ezüst, 3 bronz
9 – Japán 8, 1, 0
8 – Törökország 3, 0, 5
8 – Grúzia 2, 3, 3
8 – Ukrajna 0, 1, 7
6 – Irán 1, 0, 5
5 – Azerbajdzsán 0, 0, 5
4 – Kína 0, 1, 3
3 – Egyesült Államok 1, 0, 2
3 – India 0, 3, 0
3 – Kazahsztán 0, 2, 1
3 – Mongólia 0, 1, 2
Kilenc ország versenyzői szereztek 2 érmet, közöttük Magyarország az első 1 arannyal és 1 ezüsttel, megelőzve Kubát (1 arany, 1 bronz)
Ezúttal is a kötöttfogásban indult a legtöbb versenyző (185), megelőzve a szabadfogású létszámot (173). A különbség nem jelentős, mégis létezik. Ezt azért tartom minden alkalommal fontos, leszögezendő ténynek, mert a laikus közhiedelemben makacsul tartja magát a tévhit, miszerint a kötöttfogás nem érdekli a világot.
Az erőviszonyok kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy nagyon sok ország osztozott az érmeken Bydgoszczban is. A kötöttfogásban 17, a női birkózásban 16, a szabadban pedig 15. A két férfiszakágban az egyaránt nyolc aranyérmet egyformán hat ország legjobbjai szerezték meg.
A női birkózásban mindössze három helyre jutott az aranyakból, az extraklasszis japánok ugyanis hatot nyertek meg. Amúgy Japán volt az egyetlen résztvevő ország, amely mind a három fogásnemben nyert világbajnoki címet.
Amikor 2013-ban nemtelen – ma már tudjuk: lobbiérdekeken alapuló – támadás indult a birkózás ellen, és a NOB végrehajtó bizottsága első körben azt javasolta, hogy a birkózás kerüljön ki az olimpiai programból, Japán is lépett. Hivatalosan ugyan nem jelentette be, de informálisan a világ tudomására hozta, hogy ha a birkózást kiveszik a műsorból, akkor visszalép a 2020-as olimpia megrendezésétől.
Most világosan látszik, hogy miért.
Az U23-as világbajnokságról közölt beszámolóink
Rajt a majdnem felnőttek világbajnokságán (előzetes)
1. nap, kötöttfogás 71, 75, 85, 98 kg
2. nap, kötöttfogás 59, 66, 80, 130 kg
3. nap, női birkózás 55, 58, 63, 75 kg
4. nap, női birkózás 48, 53, 60, 69 kg
5. nap, szabadfogás 57, 61, 86, 125 kg
6. nap, szabadfogás 65, 70, 74, 97 kg
Egyéb korosztályos hírek BIRKÓZÁSBAN a sportági aloldalunkon.