Kézilabda: Éles József szerint a fiataloknak nem jut elég lehetőség

Márványkövi Ferenc− utanpotlassport.huA világválogatott, KEK-győztes, 179-szeres válogatott Éles József visszavonulása után edzői pályára lépett: pár éves külföldi kitérőt követően itthon vállalt tréneri munkát, majd megalapította az Éles József Kézilabda Iskolát. A szakember több éves tapasztalatot szerzett a hazai kézilabda utánpótlás-nevelés terén, és meglátásait – akárcsak korábban játékosként – edzőként is szívesen osztja meg mindenkivel.Márványkövi Ferenc− utanpotlassport.huA világválogatott, KEK-győztes, 179-szeres válogatott Éles József visszavonulása után edzői pályára lépett: pár éves külföldi kitérőt követően itthon vállalt tréneri munkát, majd megalapította az Éles József Kézilabda Iskolát. A szakember több éves tapasztalatot szerzett a hazai kézilabda utánpótlás-nevelés terén, és meglátásait – akárcsak korábban játékosként – edzőként is szívesen osztja meg mindenkivel.

Éles József értetlenül áll az előtt, hogy sok fiatal tehetség nem tud kibontakozni Magyarországon  •  Forrás: vportre.hu

− Bár jó ideje működnek kézilabda akadémiák Magyarországon, még mindig nagyítóval kell keresgélni a fiatal tehetségeket a hazai topcsapatokban.

− Nemcsak a top-, hanem más élvonalbeli csapatok sem tudják jól menedzselni fiatal tehetségeiket. Nem hagynak nekik elég időt, hogy beérjenek: túl korán akarnak belőlük felnőtt játékosokat nevelni. Ha a 18-22 év közti játékosok megkapnák a megfelelő játékidőt, a hazai első osztályú bajnokság is sokkal színvonalasabb lenne. Sajnos az eredménykényszer miatt még mindig magas a hazai élvonalbeli csapatokban játszó külföldi játékosok száma, és ez nem csak a Veszprémre és a Szegedre igaz. A külföldiek mellé nem vagy csak kevésbé férnek oda a fiatalok, így sem idejük, sem lehetőségük nem lesz beilleszkedni a felnőttcsapatokba. A skandináv országokban ez másképpen van: ebben az életkorban a tehetséges játékosok már stabil tagjai a felnőtt keretnek, és megfelelő mennyiségű játéklehetőséget is kapnak.

− Úgy tűnik, ez egy ördögi kör, amiből nehéz kilépni.

− Jelenleg két megoldást látok erre a problémára: létre lehetne hozni egy magas színvonalú juniorbajnokságot, amely több évre elegendő játéklehetőséget biztosítana a fiatalkorú játékosoknak. Másik megoldásként létre lehetne hozni egy olyan bajnokságot, amelyben kizárólag magyar játékosok játszanak. A jelenlegi NB I/B-s bajnoksággal az a baj, hogy bár viszonylag sok fiatal játékos játszik ott, az NB I-es csapatok rövid idő után leszerződtetik őket, mondván: „Nálunk az NB I-ben játszhatsz, jó fizetésért.” Azt követően, hogy odaszerződnek, leültetik őket a kispadra, és csak nézői lesznek az első osztályú mérkőzéseknek. Kis idő múlva egyszerűen eltűnnek. Nagyon sok ilyen esetet láttam már edzői pályafutásom alatt.

− Ljubomir Vranjes, amikor még a Telekom Veszprém edzője volt, egyszer azt nyilatkozta: fiatal játékosként a svéd élvonalban feleannyi fizetést sem kapott, mint az idősebbek. Afiatalok számára létrehozott fizetési sapka működött, és még most is működik a skandináv országokban.

− Szerintem is jó megoldás ez a módszer, de önmagában még nem oldja meg a problémánkat: a 18-22 év közti kor nagyon fontos egy játékos fejlődése szempontjából, de azt látom, hogy a most 20 évesek jövőre már nem tudnak hol versenyezni, hiszen kinőnek az ifi korból, viszont nincs juniorbajnokság, ahova felléphetnének és ahol legalább 23 éves korukig játszhatnának. Amíg volt juniorbajnokság, nagyon magas színvonalú és izgalmas mérkőzéseket lehetett ott látni. Attól tartok, nagyon sok 1999-ben született játékos el fog tűnni a süllyesztőben…

− Ott van még az NB I/B, ahol szerepet kaphatnak.

− Sajnos nem teljesen van így: bár egy-két juniorkorú játékosnak valóban jut némi szerep a másodosztályban, de a baj az, hogy ott számos korábbi NB I-es játékos szerepel, akik elveszik a játéklehetőséget a fiataloktól.

− Ha jól értem, amit mond: az NB I-ben és az NB I/B-ben is kispadozás vár a fiatalokra.

− Így van, de ha átalakítanánk az NB I/B-t, és meghatároznánk, hogy kizárólag 20-25 év közti játékosok játszhassanak benne, mindjárt más lenne a helyzet: a fiataloknak elegendő versenyzési lehetőségük lenne. Persze ez csak egy ötlet, de érdemes lenne elgondolkodni rajta, mert egy idő után nem lesz hova és kinek utánpótláskorú kézilabdázókat nevelnünk…

További korosztályos hírek KÉZILABDÁBANa sportági aloldalunkon.