Krasznai Bence −utanpotlassport.huA leány kosárlabdázók brillíroztak 2018-ban. Az U20-asok a soproni Európa-bajnokságon ötödikek lettek, az U18-asok az udinei Európa-bajnokságról bronzéremmel tértek haza, az U17-es válogatott Minszkben lett világbajnoki negyedik, míg az U16-os csapat hetedikként zárta a kaunasi Eb-t.
Idén az utánpótlás-generációt a 2003-as korcsoport nyitja és az 1999-esek zárják.
Tursics Sándortkértük meg, hasonlítsa össze ezeket a korosztályokat. A mester kétségtelen, hitelesen tud mérlegelni, hiszen válogatott játékosok százainak pályafutását egyengette, miközben több mint ötven országos bajnoki címet nyert csapataival. Napjainkban családtagjaival együtt tevékenykedik a Csata DSE-ben, a sportág legsikeresebb leányutánpótlás-nevelő klubjainak egyikében.
„A kétezresek között alig lehetett találni olyan sportolókat, akikből fel lehet tölteni egy viszonylag jó együttest. Ha pedig a kilencvenkilenceseket vagy a kétezer-egyeseket nézzük meg, láthatjuk, hogy hemzsegnek a jobbnál jobb kosárlabdázók. Ez utóbbi korcsoportokban egyenként van legalább három-négy olyan játékos, aki később akára felnőttválogatottnak is alappillére lehet .”
A 2018-ban Magyar−kupa-győztes, felnőttbajnoki ezüstérmes KSC Szekszárd vezetőedzője, Zseljko Djokics szerint szép jövő előtt áll a sportág hazai női szakága:
„Nem szeretném összehasonlítani a korcsoportokat. Inkább azt mondanám, nincs olyan évjárat, amelyben ne lenne legalább egy (de inkább több) kiemelkedően nagy tehetség. Más országok is látják, hol tartanak a magyar lányok, és biztos vagyok benne, ha ez így megy tovább, akkor nagyon rövid időn belül elitcsapat lehet a felnőttválogatottunkból.”
Tursics Sándor arról is beszélt,hogy − az eredményektől függetlenül− aggodalomra ad okot néhány tényező itthon az utánpótlás-nevelésben.
„Megszűnni látszanak itthon a hagyományos értelemben vettnevelőműhelyek. Régen tele voltunk elismerésre méltó utánpótlásbázisokkal, de tessék megnézni, hány klub szólhat bele a bajnoki címek sorsába a fiatalok között. Kettő, maximum három. Régen rossz, ha hatvan ponttal tud nyerni az egyik alakulat a másikkal szemben egy országos nyolcas döntőn, ahol elméletileg kiélezett küzdelmeknek kellene lenniük. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egyre kevesebb helyen lehet tapasztalni minőségi nevelőmunkát.”
Djokicsezt azonban máshogyan látja:
„Amióta működik az akadémiai rendszer Magyarországon, egyre több gyerek foglalkozik a kosárlabdával. Sokkal nagyobb bázisból meríthetnek a szakosztályok, így a minőséget is könnyebben meg lehet találni. A kritikus korszak a tizennyolc és a huszonkét éves kor között jön el. Ekkor derül ki, kik azok a játékosok, akik fel tudnak érni az európai színvonalhoz.”
További korosztályos híreinkKOSÁRLABDÁBANa sportági aloldalunkon.