Labdarúgás: már az utánpótlásban is szükség lenne külföldiekre?

Fiatalszabály ide vagy oda, az NB I-ben továbbra is jelentős a légiósok száma, mi több, a ferencvárosi Gastón Lódico (21) vagy éppen az újpesti Moussa Corso Traoré (21) esetén keresztül is látszik, hogy egyre fiatalabb, külföldi „portékára” vadásznak a magyar klubok. A trendből a Zalaegerszeg sem marad ki: télen Meshack Ubochioma (18) – akit azóta kölcsönadták a szlovéniai Lendvának –, az előző nyáron pedig az akkor 21 esztendős Eduvie Ikoba csatlakozott a Zala megyeiekhez. Sallói István, a ZTE sportigazgatója úgy gondolja, szüksége van külföldiekre az NB I-nek, sőt, már az utánpótlás-bajnokságokban meg kellene barátkozniuk a magyar fiataloknak a versenyhelyzet fogalmával.Gastón Lódico (21) vagy éppen az újpesti Moussa Corso Traoré (21) esetén keresztül is látszik, hogy egyre fiatalabb, külföldi „portékára” vadásznak a magyar klubok. A trendből a Zalaegerszeg sem marad ki: télen Meshack Ubochioma (18) – akit azóta kölcsönadták a szlovéniai Lendvának –, az előző nyáron pedig az akkor 21 esztendős Eduvie Ikoba csatlakozott a Zala megyeiekhez. Sallói István, a ZTE sportigazgatója úgy gondolja, szüksége van külföldiekre az NB I-nek, sőt, már az utánpótlás-bajnokságokban meg kellene barátkozniuk a magyar fiataloknak a versenyhelyzet fogalmával.

Sallói István szerint a fiatal külföldi játékosok erősítik a versenyhelyzetet • Fotó: Varga György/MTI

„Mindig azt mondom, hogy a futball egy versenysport. Ahhoz, hogy megtanulják kiharcolni a helyüket a kezdőcsapatban, már 16 éves kortól kezdve találkozniuk kellene külföldi posztriválisokkal. Dárdai Pali mesélte nekem egyszer, hogy a Hertha korosztályos csapataiban a játékosok negyven százaléka változatos etnikai hátterű, vagy a némettől eltérő nemzetiségű. Nézzük meg, világbajnok válogatottat raktak össze, és szerintem ez annak köszönhető, hogy a focisták − a némettel párhuzamosan− a többi nemzet játékfelfogását is elsajátították már utánpótláskorban. Mi is tanulhatnánk a külföldiektől! Az agresszív délszlávoktól, a technikás braziloktól, a gyors, atletikus felépítésű afrikaiaktól vagy akár a rafkós törököktől. Minden országtól el lehet lesni valamit, amit később hasznosítani tudunk. Nálunk ez valamiért nem bevett gyakorlat, néhány kivételt leszámítva csak magyarok játszanak az utánpótlás-bajnokságokban, ami azért rossz, mert ezek a gyerekek először a felnőttválogatottban eszmélnek rá, mit is takar a nemzetközi futball.”

A játékosügynökként is ismert szakember rámutatott, Horvátországban miért működik a fiatalszabály.

„A horvátok úgy alakították ki a fiatalszabályt, hogy a külföldi játékosok is beleszámítanak, tehát mindegy, honnan jött valaki, ha fiatal és játszik, akkor utána prémiumot kap a klubja. Támogatnám, hogy itthon is hasonlóképpen működjön a rendszer. A játékosoknak azért lenne jobb, mert erősödne az NB I és muszáj lenne megharcolniuk a helyükért, a kluboknak pedig azért, mert a külföldiek egyszerűen több pénzt hoznak a konyhára. A Salzburg példája is mutatja, hogy a közép-európai régió országai a játékjog-kereskedésből tudnak megélni. Minél fiatalabban igazolsz le valakit, annál nagyobb esélyed van évek múlva jó pénzért eladni.”

Végül a sportigazgató kifejtette véleményét azzal kapcsolatban, hogy egyesek szerint a külföldiek jelenléte elveszi a lehetőséget a magyaroktól.

„Nem szabad így hozzáállni ehhez a kérdéshez. Nem az a lényeg, hány magyar játszik az NB I-ben, hanem az, hogy akik pályára lépnek, milyen szintet képviselnek. A Premier League-ben csak a játékosok 30 százaléka angol, mégis vb-elődöntőt játszott a válogatottjuk. A minőségre koncentráltak, nem a mennyiségre, és lám, igazuk lett.”

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.