Már 2005-ben is tervben volt, végül 2019-ben alakult meg a Magyar Breaktánc Szövetség, melynek szükségszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy a tavalyi év végén a breaktánc bekerült a 2024-es párizsi olimpia programjába. A hazai szövetség elnöke, Tóth Zoltán László szerint ez a két „újdonság” eddig nehezen nyíló kapukat tár ki a fiatalok előtt.Tóth Zoltán László szerint ez a két „újdonság” eddig nehezen nyíló kapukat tár ki a fiatalok előtt.
„A szövetség alapkoncepciója, hogy megelőzze az elkallódást – mondja az alapító elnök. – Örök érvényű dolgot szeretnénk csinálni, melynek része a fiatalok felkarolása, versenyeztetése. Fontos, hogy a tanítványaink képesek legyenek a csapatjátékra és a szólóteljesítményekre egyaránt. A breaktánc olimpiai megjelenése egyrészt kiváló marketingértékkel bír, másrészt hatalmas lehetőséget teremt a versenyzők számára. Sok fiatal ismerkedett már meg a műfaj alapjaival itthon is, viszont a szövetség a toborzásra is hangsúlyt fektet. Alsóhangon ötszáz új táncost tervezünk bevonni a legfiatalabbak köréből, és az úgymond régieket is szeretnénk olyan szintre emelni, amellyel az ötkarikás szereplés sem elérhetetlen. A breaktánc sportággá nyilvánításával és a szövetség megalakulásával természetesen adminisztrációs munka is jár. Célunk, hogy olyan stabil jövőt építsünk, amely rendszerezi a breaktánckultúrát, és amelyben a versenyzők hosszútávon gondolkodhatnak – mint az általános sportolók.”
Úgy tűnik, a gyerekek körében továbbra is népszerűségnek örvend a breaktánc. Persze, a jelentős múlttal bíró stílus ma már egészen más módon jut el a „kicsikhez”, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Tóth Zoltán László minden meglepettség nélkül meséli, hogy olyan nyolcéves reménység is akad, aki a TikTokon keresztül ismerkedett meg az első mozdulatokkal és jelentkezett táncolni. Az újoncok azonban jó kezekbe kerülnek a teremben. A szövetség alelnöki posztját is betöltő Várhegyi Attila például világbajnokként oktatja az utánpótlást.
„A gyerekek ma már mindent hamarabb tanulnak meg, mint mi anno – vélekedik Várhegyi. – Akkor még nem volt internet, csak a VHS-eket néztük, és tekertük, lassítottuk. Ma egy fejenforgást három hónap alatt is el tud sajátítani az, aki lelkes. Nekünk ez annak idején két-három évnyi edzésbe telt. A mozdulatok mellett a szellemiséget és a történelmet is próbáljuk átadni a fiataloknak. Igaz, a nagyon kicsiknek még nem tudjuk elmagyarázni, hogy honnan erednek a breaktánc gyökerei, de biztos vagyok benne, ahogyan tartanak velünk, úgy ismernek meg ők is mindent.”
Az utóbbi időben az országban több helyen is kiemelten kezdtek el foglalkozni a sportággal. Az egyik ilyen bázis a Bács-Kiskun Megyei Breaktánc SE is. A kecskeméti műhelyben ambiciózus tinédzserek vették célba Párizst. Közéjük tartozik a 19 éves Korpácsi Hanna és 18 esztendős Elek Gábor is.
„Nagyjából hat éve táncolok – kezdi Hanna. – Eleinte csak hobbinak indult, de így, hogy olimpiai sportág lett a break, komolyra fordult. Kellő motivációt kaptam ahhoz, hogy odategyem magam az edzéseken, ráfeküdjek a technikák és az erőelemek gyakorlására. Nem tartom lehetetlennek, hogy ott legyek Párizsban, ezért is dolgozom keményen. Nem mellesleg menő dolog, hogy lányként azt mondhatom magamról: kicsit konyítok a breakhez.”
„Négy éve kezdtem a táncot, és titkon bíztam benne, hogy az olimpiára is el lehet jutni vele egyszer – mondja Gábor. – Ez most hatalmas löketet ad a felkészülésben. A breaktánc elképesztő szabadságérzetet nyújt. Ha például egy filmben breakesek látok, az a mai napig nagyon inspiráló a számomra. Remélem, az olimpia is hasonlóképpen hat majd a gyerekekre.”
További korosztályos hírekTÁNCSPORTBANa sportági aloldalunkon.