Továbbra is a magyar női vízilabda egyik kiemelkedő ígérete Hajdú Kata.
Az UVSE kitűnősége még csak március végén töltötte be a 18. életévét, de már igen elismerésre méltó eredménysorral büszkélkedhet.
U20-as és U16-os világbajnok, U15-ös, valamint U17-es Európa-bajnok, Eurokupa-győztes, világliga-ezüstérmes, kétszeres magyar bajnok, Magyar-kupa-győztes.
A felnőttbajnoki tabellát vezető, Benczur Márton által irányított klubcsapatának ebben az idényben is kulcsjátékosa, de nemcsak az itthoni pontvadászatban, hanem a nemzetközi kupaporondon is számos remek teljesítmény fűződik a nevéhez. A női válogatottban 2022-ben, 16 esztendősen a tenerifei világliga-szuperdöntőn debütált, és már akkor olyan tettekkel vetette észre magát, minthogy fontos bombagólt ragasztott az olimpiai és világbajnok amerikaiak kapujába az elődöntőben, aztán a fináléban az Eb-győztes spanyolokkal szembeni ötméterespárbajban kétszer is eredményes volt. Múlt év nyarán, az akkori szövetségi kapitány, Bíró Attila a hatodik hellyel záruló fukuokai világbajnokságra is elvitte, melyen 17 évesen és 113 naposan a legfiatalabb magyar női vízilabdázó lett, aki vb-n gólt lőtt.
Aztán tavaly ősszel Mihók Attila és Cseh Sándor váltotta Bíró Attilát a válogatott élén, a társkapitányok pedig már nem szavaztak bizalmat a tinédzsernek sem az Eb-n, sem a későbbi vb-n, mondván a keretet leginkább a fizikai felkészültségi paraméterek alapján állították össze. Katát azóta csak az UVSE színeiben látjuk vízilabdázni. A női ob I góllövőlistáján jelenleg a negyedik helyen áll 46 góllal három 47 gólos játékos mögött, de ő kevesebb meccsen volt vízben, mint a képzeletbeli dobogósok.
„Úgy érzem, hogy a bajnokság végéhez közeledve egyre jobb formába kerülünk, az alapozás utáni időszakban folyamatosan érzékelhető az előre lépés – mondja Kata. – Az évadot tekintve csak a Bajnokok Ligája kapcsán van hiányérzetünk, hiszen miután az első Olympiakosz és Vouliagmeni elleni meccsünk nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna, nem jutottunk be a négyes döntőbe. De nagyon fiatal a csapatunk, ez pedig olykor hullámvölgyekkel jár.
Állandóan a legjobbra törekszünk, és szem előtt tartjuk a fejlődést.
Mindig van hova javulni, hiszen kapunk elkerülhető gólokat és hagyunk ki ziccereket. Tavaly a bajnokságban a negyedik helyen végeztünk, az idén természetesen újra az aranyérmet célozzuk meg.”
Az UVSE-ben számos utánpótláskorú játékos mutathatja meg magát hétről hétre, és bár az együttes az elmúlt években csak fiatalodott, a játék színvonala nem esett vissza, az eredmények ugyanúgy megsüvegelendőek.
„A legidősebb játékosaink 2000-ben születtek, mint Magyari Alda, Faragó Kamilla és Rybanska Natasa, a többiek mind fiatalabbak – ecseteli Kata. – Az, hogy a tizenévesek be tudnak épülni a felnőttcsapatba, az utánpótlásban dolgozó szakembereknek köszönhető, leginkább Áts Bertalannal és Csicsáky Vincének. Ők olyan alapokat adtak nekem is, amellyel fel tudom venni a versenyt az idősebbekkel. És persze, mindehhez az is kell, hogy Benczur Márton rugalmas legyen és bízzon a fiatalokban. Miután a csapat tagjai korban közel állnak egymáshoz, nagyon jó közösséget alkotunk, igazi családként működünk, szeretünk egy társaságban lenni, edzésekre járni.
Sőt, az edzéseken még együtt szenvedni is imádunk.
Kata a nyáron ismét két korosztályos világeseményen lehet érdekelt. A Benczur mester irányította U19-esek Horvátországban Eb-n, a dr. Sike József által edzett U18-asok Kínában vb-n vesznek részt. Utóbbi évjáratnak nem akármilyen sikerszériája van, hiszen a válogatott nem kapott ki, amióta együtt játszik: sorozatban U15-ös Eb-t, U16-os vb-t, U17-es Eb-t nyert.
„Nem szeretném kijelenteni, hogy biztosan ott leszek ezeken az eseményeken, mert mindig a válogatott összetartásokon kell kiharcolni a csapatba kerülést. De természetesen szeretném, ha az idén is hasonló sikereknek lehetnék részese, mint tavaly, amikor az U20-as vébét és az U17-es Eb-t is megnyertük.”
A sokra hivatott reménységnek a korosztályos válogatottságba kerülés kapcsán talán nem kell ennyire óvatosan fogalmaznia. Elővigyázatosságában az is közrejátszhat, hogy a múlt év végén kikerült a női válogatott keretéből. Noha, egy percig sem hitte azt, hogy bérelt helye van ott.
„Elfogadtam a társkapitányok döntését, melyet többek között a fizikai felkészültséggel indokoltak, és nem törtem össze lelkileg. Azt is megértem, hogy ez mindig nehéz döntés. Amikor kiderült, hogy nem számítanak rám már az Eb-re készülő bő keretben sem, egyből tudtam, az a legfontosabb feladatom, hogy a következő alapozás minél jobban sikerüljön. Úgy érzem, az azóta eltelt időszakban látványosan javultam mindenben, főképp erőnlétben.
Minden mérkőzésen igyekszem bizonyítani, hogy nekem is van helyem a válogatottban és a hasznára tudok lenni a nemzeti csapatnak.
De ha nem kerülök vissza, azért sem fogok keseregni, mert én minden tőlem telhetőt megteszek. A meccseken meg nem azért próbálok százszázalékot nyújtani, mert a válogatottság lebeg a szemem előtt, hanem ott és akkor a társaimért, valamint magamért teszem a dolgomat. Már másfél-két évvel ezelőtt is az volt az álmom, hogy ott lehessek a párizsi olimpián. Akkor ez reálisabb vágynak tűnt, de most is a lehető legtöbbet elkövetem érte. Hiszen ki ne szeretné az országa válogatottját segíteni az ötkarikás játékokon? Ezért csinálunk mindent...”
(Kiemelt képünkön: Hajdú Kata a fukuokai felnőtt-világbajnokságon Forrás: waterpolo.hu)