Mint arról beszámoltunk, a magyar dzsúdósok összességében várakozás alatt szerepeltek az észtországi junior Európa-bajnokságon. A mieink többsége már korán búcsúzott a kontinensviadalon, ugyanakkor örömre is volt ok, hiszen Mamira Luca személyében érmes versenyzőt is láthattunk. Az ifjúsági korosztályban korábban világbajnoki címet szerző és Eb-ezüstérmes fiatal Tallinnban megszerezte az első világversenyérmét a juniorok között is: remek versenyzéssel a harmadik helyen végzett az 52 kilósok mezőnyében.
„A felkészülés utolsó heteiben már alig vártam, hogy végre ott legyek és bizonyítsak az Európa-bajnokságon – kezdte Mamira az Utánpótlássportnak. –
Alapvetően felkészültnek, jó formában éreztem magam, és úgy vágtam neki a versenynapomnak, hogy csak az lebegett a szemem előtt: érmet akarok és fogok is szerezni.
Ez végül sikerült is, szóval nagyon boldog voltam a bronzéremmel a nyakamban. A tavalyi junior Európa-bajnokságra bár kijutottam, végül sérülés miatt nem tudtam elindulni rajta, így most utolsóévesként ebben a korosztályban mindenképpen szerettem volna jól teljesíteni és dobogóra állni.”
Mivel kiemeltként kezdett, így az első körben még nem kellett küzdenie, és először csak a nyolcaddöntőben lépett tatamira.
„Ez nagy előny, hiszen rögtön egy lépéssel közelebb voltam az éremszerzéshez, és közben volt lehetőségem felmérni a leendő ellenfelemet, ez esetben a szerb Szavicsot. Összességében jól alakult az első meccsem, viszonylag gyorsan, mintegy két perc alatt sikerült győznöm. Majd jött a negyeddöntőben az a lengyel Klimczak, aki később a döntőig menetelt és ezüstérmet szerzett. Nagyon ügyes, képzett dzsúdósról beszélünk a személyében, és látszott rajta, hogy ő is remek formában van. Sajnos ezúttal jobbnak bizonyult nálam, és nyilván a vereséget abban a pillanatban nagy csalódásként éltem meg, de igyekeztem ezen minél hamarabb túltenni magam, mert tudtam, a vigaszágon még javíthatok, és továbbra is elérhetem a célomat, vagyis az éremszerzést.
Sikerült fejben kellően összeszedni magamat, és végül megoldottam a tavalyi ifjúsági világbajnok azeri Gadashova elleni meccset.
Belülről fizikailag rendkívül erősnek érződött az ellenfelem, de összességében azt mondhatom, esélyt sem adtam neki a győzelemre. Ezzel kiharcoltam a bronzcsatát, amelyben aztán a mumusomnak számító francia Pauline Cuq következett. Vele már régóta ismerjük egymást, mivel 2019 óta rendszeresen találkozunk nemzetközi versenyeken, de eddig egyszer sem sikerült megvernem – legutóbb júliusban a paksi Európa-kupa-verseny bronzmeccsén is ő nyert hosszabbításban.
Már nagyon vissza szerettem volna vágni neki, és törleszteni valamit a korábbi vereségekért. Annyira vágytam már arra az éremre, hogy egyszerűen úgy éreztem, történjék bármi, senki nem veheti el tőlem a bronzot.
Hozzátette, nagyon sok jelent számára ez a bronzérem, mivel rengeteg munkát és erőfeszítést tett bele, hogy az Európa-bajnoki dobogóig eljusson.
„Talán éppen ezért is törtek elő belőlem olyan intenzíven az érzelmek, miután megnyertem a bronzmeccset.
Fantasztikus és felemelő pillanat volt! Ekkor eszembe jutott az is, hogy tavaly még mennyit bajlódtam a térdsérülésemmel, és fél évet ki is kellett hagynom miatta, most pedig a kezemben tarthattam az áhított Eb-érmet.
Lucának ugyanakkor nem sok pihenőideje akadt az Európa-bajnokság után, ugyanis néhány hét múlva már a világbajnokságon lesz jelenése. Október másodikától Tadzsikisztán fővárosában, Dusanbében rendezik a korosztály vb-jét.
„Az Eb kaptunk egy rövidke pihenőt, majd ezen a héten már Tatán edzőtáborozunk, és gőzerővel készülünk a közelgő vébére. Az a célom, hogy ugyanazt a formát tudjam hozni Dusanbében is, mint Tallinnban.
Az edzésmunkát már beletettem, és a hátralévő hetekben is bele fogom, de ami legalább ilyen fontos, hogy fejben majd ismét toppon legyek.
Természetesen ezen is sokat dolgozom, hogy mentális az ideális állapotban vágjak neki a világbajnokságnak.”
(Kiemelt kép forrása: EJU)