M. Sz.utanpotlassport.hu A hazai pingpongutánpótlás az utóbbi időben nem kápráztatja el a sportág kedvelőit, a fiatalok nem tudják áttörni az előttük magasodó gátat. Az igyekezet ugyanakkor megvan, időről időre fejlődés tapasztalható, ahogyan néha felcsillan a remény is egy-egy kiemelkedő teljesítmény láttán. A remény egyik „életben tartójává” lépett elő a 19 éves Hartbrich Leonie, aki ugyan nem Magyarországon nevelkedett, mégis magyar színekben versenyez.M. Sz.utanpotlassport.hu A hazai pingpongutánpótlás az utóbbi időben nem kápráztatja el a sportág kedvelőit, a fiatalok nem tudják áttörni az előttük magasodó gátat. Az igyekezet ugyanakkor megvan, időről időre fejlődés tapasztalható, ahogyan néha felcsillan a remény is egy-egy kiemelkedő teljesítmény láttán. A remény egyik „életben tartójává” lépett elő a 19 éves Hartbrich Leonie, aki ugyan nem Magyarországon nevelkedett, mégis magyar színekben versenyez.
A hazai rendezésű felnőtt-világbajnokságra készül a remek formában lévő 19 éves Hartbrich Leonie • Forrás: MOATSZ
„Budapesten születtem, az édesapám német, és én Németországban nőttem fel. Kettős állampolgár vagyok, de mindig is magyarnak éreztem magam, ahhoz sosem fért kétség – mondta a kezdetekről a TTC Weinheim játékosa, majd felidézte, hogyan kezdte el űzni a sportágat. – Anyukám válogatott versenyző volt, úgyhogy gyakorlatilag az edzőteremben nőttem fel. Nem csoda, hogy én is beleszerettem a játékba, amelyet elsajátítani egyébként ő segített. Tizenöt éves koromig a házunk alatt lévő pincében edzettünk, majd két évre hazaköltöztem, Budapestre. Mivel nem sokat fejlődtem, visszatértem Németországba.”
Leonie az elmúlt hónapokban nagyszerűen teljesített, függetlenül attól, milyen versenyen vett részt. A két legrangosabb torna a portugáliai Gondomarban megrendezett U21-es Európa-bajnokság és a múlt heti, spanyolországi U21-es nemzetközi bajnokság volt. Előbbin egyesben és párosban egyaránt a nyolcaddöntőig jutott, utóbbin pedig bronzérmet szerzett. Mondani sem kell, mindkettőn a magyar csapat legeredményesebb versenyzőjeként zárt.
„Mindkét viadalra boldogan emlékszem vissza, és úgy érzem, mindent beleadtam. Eléggé fárasztó hónap van a hátam mögött, hiszen harminc nap alatt nagyjából harmincöt meccset játszottam. Először volt az országos bajnokság, aztán a két nemzetközi verseny. A sorozatterhelés miatt nem is csoda, hogy az Eb után megbetegedtem. Öt napig feküdtem, és úgy volt, nem is tudok elutazni Spanyolországba, aztán összeszedtem magam, és úgy voltam vele: csináljuk!”
És hogy minek köszönhető az ugrásszerű fejlődés?
„Júliusban érettségiztem, azóta pedig rengeteget edzek, gyakorlatilag csak a pingpongnak élek. Valószínűleg ez a siker kulcsa. Napi négy-öt óra tréning mellett egy-két órát kondizni is szoktam, az persze függ a napi formámtól. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy milyen edzője van az embernek. A női válogatott szövetségi kapitánya, Bátorfi Zoltán nagyon sokat segít, a versenyeken már a puszta jelenléte biztonságérzetet ad. Jól ismer már, tudja, mikor kell megnyugtatni vagy szidni, gyakorlatilag átvette anyukám szerepét.”
Leonie következő nagy feladata a budapesti felnőtt-világbajnokság lesz, amelyet április 21. és 28. között rendeznek meg a Hungexpón. Mondani sem kell: óriási megtiszteltetésnek érzi, hogy asztalhoz állhat a világversenyen.
„Nem elég, hogy világbajnokságon szerepelhetek, ráadásul hazai közönség előtt. Az a célom, hogy a legjobbamat nyújtsam, és a végén azt mondhassam: én mindent beleadtam, függetlenül az eredménytől. Persze szeretnék minél több meccset nyerni. Már alig várom!”
További korosztályos híreink ASZTALITENISZBEN a sportági aloldalunkon.