Labdarúgás: a magyar fiatalok játékpercei az NB I első öt fordulójában

A fiatal sportolók esetében az egyik legnehezebb és legfontosabb periódus a felnőttek mezőnyébe történő belépés. Nincs ez másképpen az ifjú labdarúgók esetében sem, akiknek elsődleges célja az NB I-ben való bemutatkozás, illetve a folyamatos játéklehetőség az élvonalban. Az, hogy minél több ígéret felvegye a felnőttfutball tempóját, az egész magyar labdarúgás érdeke, az első osztályú klubok esetében azonban továbbra sem jellemző a hazai fiatalok gyakori szerepeltetése.

Vancsa Zalán 16 évesen megszerezte első NB I-es gólját  •  Forrás: MTK Budapest

A jelenleg futó évad eddigi öt fordulójában a frissen feljutott Gyirmót gárdájában játszottak a legtöbbet a 2001-ben vagy annál később született futballisták: Csertői Aurél vezetőedző 814 percet adott nekik. Őket követi a fiatalokra előszeretettel építő MTK Budapest csapata (661 perc), amelyben négy fiatal is játéklehetőséghez jutott, ezzel a fővárosiak e tekintetben – a DVSC és a Zalaegerszeg együttesével – a mezőny élén állnak. Az összesített „fiatalperceket” alapul véve a képzeletbeli dobogó legalsó fokára a ZTE fért oda 562-es eredménnyel. A fordulónkénti átlag valamivel 650 perc alatt van, ez a közelében sincs a 2020-2021-es évad mutatójának: akkor jóval 900 fölött volt ez a szám a 2000-esek és a náluk fiatalabbak esetében (a teljes képhez hozzátartozik, hogy az elmúlt hetekben az FTC két találkozóját is elhalasztották az európai kupakötelezettség miatt, így a jelenlegi adat még nőhet). Ami pozitívum: augusztusban körről körre növekedett a fiatalok játékideje, a múlt hét végén például 842 percen összesen 18 labdarúgó osztozott.

Ha a játékperceket egyénenként vizsgáljuk, kiderül, hogy az MTK 20 éves hátvédje, Varju Benedek áll a lista élén (472 perc), éppen hogy megelőzve a szintén 20 esztendős, gyirmóti Major Martint. Hozzájuk hasonlóan rendre kezdőként számolnak Skribek Alennel (20), aki a Puskás Akadémia játékosaként Budafok után Zalaegerszegen is kölcsönben mutathatja meg tudását. Egyelőre nem is alakul számára rosszul a szezon: az előző évadban szerzett hat gólja után a jelenlegi kiírásban már kettőnél jár, és továbbra is bizonyítja: kiváló a rugótechnikája.

Üde színfoltot jelent – és egyben az élvonal legfiatalabb pályára lépő játékosa –az MTK támadója, Vancsa Zalán, aki 16 évesen a 4. fordulóban csereként beállva döntötte el élete első NB I-es góljával az Újpest elleni összecsapást. Ilyen fiatalon legutóbb 1993 októberében szerzett gólt az élvonalban bárki: akkor szintén az MTK színeiben bizonyos Kenesei Krisztián zörgette meg az ellenfél hálóját.

A fiatalok hazai helyzetéről Róth Antalt kérdeztük. A korábbi 29-szeres válogatott játékos évek óta az MLSZ sportigazgatóságának alkalmazásában áll, szakterülete pedig az utánpótlás-válogatottak versenyeztetése.

Róth Antal  •  Fotó: Korponai Tamás

„Az érett labdarúgóvá válás folyamatában a tehetségek felnőttfutballba integrálódása mindig is komoly kihívást jelentett a szakemberek és játékosok számára egyaránt. Bár a fiatalok fordulónkénti fiatal játékpercei alapján látható egy objektív mérőszám, az egyéni sorsokat nem követik nyomon. Három tényező határozza meg leginkább a beépítés sikerességét: a versenyeztetés színvonala, annak gyakorisága és folyamatossága. Általánosságban az NB I-ben a külföldi és magyar játékpercek arányának tendenciája, illetve, hogy a magyar fiatalok szerepeltetése az összes játék idő húsz százaléka alatt marad, nem segíti igazán a fejlődési folyamatot.”

A „végső szó” a keret és a kezdőcsapat kialakításakor természetesen mindig az adott klubé.

„Ebben a folyamatban az MLSZ elsődleges célja a feltételek megteremtése: a kiválasztás, a képzés és a versenyeztetés lehetőségeinek minél magasabb színvonalú biztosítása. Ez utóbbi terület csúcsa az élvonalbeli bemutatkozás és a rendszeres játéklehetőség. Ezt a szövetség több módon is ösztönzi, ahhoz azonban, hogy a magyar fiatalok folyamatosan játéklehetőséget kapjanak, részint a klubvezetés stratégiai és hosszú távú gondolkodása, részint pedig minőségi játékosok érkezése szükséges az akadémiákról és más utánpótlás-nevelő műhelyekből.”

További korosztályos hírekLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.