Női vízilabda: Elérhető célt kell magad elé állítani, és ez az – Bujka

– A tavalyi Eb-hez hasonlóan ezúttal is Csabai Dóra házi pálinkájával koccintunk a világverseny után?
– Természetesen – válaszolta nevetve Bujka Barbara. – Ez persze sikert, lehetőleg aranyérmet jelentene.

– Csak az arannyal lenne elégedett?
– Fontos, hogy az ember olyan célokat állítson maga elé, amelyek elérhetők, és ez az. Mindenképpen érmes helyen akarunk végezni, azonban a célom, a célunk az, hogy elsők legyünk.

– Mire van szükség ehhez?
– Magabiztos játékra és arra, hogy a csapatból mindenki kicsivel az átlag felett teljesítsen, s legyen még néhány kimagasló teljesítmény, ahogy az Európa-bajnokságon is. Ha mindenki hozza magát, s van egy-két ember, aki aznap sz.rba nyúlt, ez elég lehet a győzelemhez. A tavalyi Eb-n az is sokat számított, hogy egységesek voltunk, egymásért is küzdöttünk.

– Tovább lehet vinni az egységet, vagy újra kell építeni minden nyáron?
– Azért változott kicsit a csapat, volt klubszezon is, szóval ismét kellett csapategységet építeni. Viszont a keret nagy része évek óta együtt játszik, ismerjük egymást, fontos, hogy mindig beszéljünk, legyen jó a hangulat, és legyünk őszinték egymással.

– Időnként elég karakteresen szokta megfogalmazni a véleményét. Hogyan fogadják az őszinteségét?
– Nem mindig viselik jól, de ismernek, és akkor leszünk jó csapat, ha megértjük egymást; ha a tizenhárom játékos és a stáb is tudja, hogy mindenkit a jó szándék vezérel. Az edzők is azért szólnak, mert segíteni akarnak, és például én sem beszólni akarok, csak segíteni.

–Viszont gólt lőni is nagyon szeret – mennyire nehéz alárendelnie magát a csapatérdeknek?
– Elsősorban nyerni szeretek. Ha megcsinálom a helyzetet, ott a lehetőség a gólszerzésre, ha pedig nem adják ide a labdát a társak, biztosan azért van, mert még jobb helyzet adódik előttük. Igaz, szeretem, amikor látják rajtam, hogy szét akarom szedni a kaput, és ez így is van. Ilyenkor vagy tényleg szétszedem, vagy rám ugranak öten, és akkor a többieknek marad helyük.

– A felkészülés hajrájában a fizikailag hagyományosan erős ausztrálokkal, majd amerikaiakkal játszottak. Hogy bírták a harcot?
– Bevallom, a múlt hét elején, az ausztrálok ellen még nem voltam annyira felpörögve, és a magyar bajnokik sem ilyenek, sőt, igazából egyik európai bajnokságban sem jellemző ennyire a fizikai küzdelem. De meccsről meccsre egyre jobban belejöttünk ebbe a tengerentúli vízi pankrációba.

– A játék is jól megy?
– Remélem, de még nem az első meccsen kell a csúcsforma. Persze nem elég, ha csak bedobjuk a fürdőruhát, mert a japánok kellemetlen vízilabdát játszanak, aztán jönnek a franciák, akik nem rosszak, viszont ha ez két mérkőzés jól sikerül, még több önbizalmat gyűjthetünk a hollandok elleni találkozóra.

– Köztudott, hogy nagy rajongója a Rocky-filmeknek. A vébé előtt megnézte már valamelyiket?
– Még mindig szeretem őket, és a napokban jutott eszembe, hogy itt lenne az ideje újranézni egyet. Ám egyébként is motiváltak vagyunk: itthon rendezik a vébét, kint lesz a család – a hollandok elleni meccsre ötvenkét jegyet szereztem nekik és a barátoknak... Nem is kell annál nagyobb motiváció, mint hogy hazai közönség előtt produkálhatunk valami felejthetetlent!

– És akkor jöhet a pálinka! Most is Csabai Dóra lesz a szobatársa?
– Még szép! Nagyon jól kiegészítjük egymást. Egy Csabait azért nem lehet csak úgy lecserélni!

A MAGYAR NŐI VÍZILABDA-VÁLOGATOTT VIZES VB-RE NEVEZETT JÁTÉKOSAI

VIZES VILÁGBAJNOKSÁG, BUDAPEST
VÍZILABDA (HAJÓS ALFRÉD NEMZETI SPORTUSZODA)
Nők
Csoportkör, 1. forduló
A-csoport
Olaszország–Kanada 10–4
Brazília–Kína 4–11
B-csoport
12.10:Új-Zéland–Spanyolország
13.30:Dél-Afrika–Egyesült Államok
C-csoport
17.30:Hollandia–Franciaország
20.10:Japán–MAGYARORSZÁG (Tv:M4 Sport)
D-csoport
18.50:Ausztrália–Kazahsztán
21.30:Oroszország–Görögország