Vizes vb: „Kiúsztam magam, nem lehet bennem hiányérzet”

– Tényleg azt mondta, amit mondott?
– Mire gondol? – kérdezett vissza Olasz Anna, aki a nyolcadik helyen végzett Balatonfüreden a világbajnokság nyílt vízi úszás 10 kilométeres számában.– Tényleg azt mondta, amit mondott?
– Mire gondol? – kérdezett vissza Olasz Anna, aki a nyolcadik helyen végzett Balatonfüreden a világbajnokság nyílt vízi úszás 10 kilométeres számában.

– Akkor felteszem ugyanazt a kérdést: mi hiányzott vasárnap a dobogóhoz?
– Jól hallotta, azt feleltem erre, hogy a kazanyi világbajnokság, vagyis hogy bárcsak ne történt volna ott az, ami történt...

– Igen, tizenegyedik lett, és akkor úgy hittük, nem lehet ott a riói olimpián, ám egy évvel később mégis zöld utat kapott az oroszok doppingbotrányának köszönhetően. Ennyire mélyen önben van az a kazanyi világbajnokság?
– Igen, nagyon mélyen. Nem is igazán a verseny, inkább a hordaléka, és hogy mennyi hullámvölgyet megéltem azóta. Őszintén mondom: tavasszal nem gondoltam volna, hogy én ezen a világbajnokságon indulni fogok. Sokat gondolkoztam, és arra jutottam, egészen biztosan nem is úsznék, ha ezt a vébét nem Magyarország rendezné.

– Sírt is?
– Sokat és sokszor.

– Mi és ki tartotta önben a lelket, honnan merített erőt?
– Amerikában nekem tavaszig tartott a szezon, addig kellett úsznom, az egyetemi ösztöndíj miatt addig volt kötelező. Utána minden rajtam múlott, de sokszor hasított belém az érzés, hogy csak azért járok le az uszodába, mert itthon lesz a világbajnokság. Kicsit kötelességszerűnek éreztem mindent, nemigen hittem, hogy én itt leszek Balatonfüreden.

– És aztán?
– Hála Istennek hazajöttem. Szükségem volt a környezetváltásra, újra elkezdhettem dolgozni Gellért Gábor edzővel, ráadásul nagyon jó kis nyílt vízi úszócsapatunk alakult – ezek mind hozzásegítettek, hogy tíz kilométeren nyolcadik tudjak lenni.

– Fülig ér a szája – lehet, hogy ez a nyolcadik hely visszahozta a korábbi, a jó útra?
– Azt nem tudom, hogy végleg-e, de biztosan nagy lökést ad nekem a huszonöt kilométerre. Ahogyan az is, hogy a vége nagyon jól sikerült ennek a versenynek, pedig előzetesen éppen ettől féltem kicsit. Tartottam attól, hogy leszakadok az élbolytól, mert az utóbbi időszakban szinte az összes versenyemet elrontottam a végén: jó helyen álltam nyolc kilométerig, aztán egyszer csak lettem mondjuk tizenharmadik...

– Ennek a tíz kilométernek melyik volt a legnehezebb része?
– A vége, az utolsó ezerötszáz méter. Kint nagyon hullámzott a víz, de akkor arra gondoltam, mindenki másnak ilyen nehéz. Láttam a lelátókon a magyar zászlókat, ennek is köszönhető, hogy felúsztam az élbolyra. Ha nem szorulok be egy olyan lány mögé, aki inkább díjbirkózó, mint hosszútávúszó, talán meg lehetett volna a hatodik hely. De tudjuk jól, a sportban nincsen olyan, hogy ha, így inkább nem jár ezen az agyam.

– Pedig valószínűleg fog...
– Amikor ennyire közel van valami, akkor óhatatlanul befészkeli magát az ember fejébe. A barcelonai világbajnokságon ötödik lettem, utána sokáig gondolkoztam, miért nem harmadik...? Kazany után azon, hogy miért csak tizenegyedik lettem, és miért nem tizedik, most nyilván azon fogok majd, miért nem hatodik... Másfelől viszont annyira kiúsztam magam, hogy nem lehet bennem hiányérzet.

– Meg ne feledjük: két éven keresztül nem találta önmagát.
– Hát, ez az! Kár, hogy nem sikerült pontszerző helyen végeznem, de ha Kazany után azt mondja nekem valaki, hogy ezen a világbajnokságon az első tíz között végzek, zokszó nélkül aláírtam volna.

– Az elmaradhatatlan kabalafigura, a nyúl ezúttal is edzője kezében volt a verseny alatt. Amikor visszakapta tőle, a mestere kapott egy ölelést. És még mit?
– Az edzőm nagyon boldog. Persze úgy terveztük, jó lenne, ha ott lennék az első tízben, de ebben sokáig ő sem hitt. Végig mellettem volt ebben a két évben, akkor is rengeteget beszéltünk, amikor én Amerikában voltam, ő pedig Szegeden. Meg aztán az úszásomon is látszott a mélypont... Az utolsó két hétben viszont annyira jó formába kerültem, annyira jól éreztem magam a vízben, hogy mindketten úgy éreztük, mégiscsak összejöhet az első tíz. Már ő is sokkal bizakodóbb volt, mint előtte.

– Pénteken jön a huszonöt kilométeres verseny: hogyan pihen és regenerálódik addig?
– A hétfő a pihenésé, aztán kedden lesz egy tíz kilométeres edzésem, utána pedig kicsit visszaveszünk a méterszámból, és pénteken jöhet az a huszonöt kilométer!

NYÍLT VÍZI ÚSZÁS (BALATONFÜRED)
Női 10 km
1. Aurélie Muller (Franciaország) 2:00:13.70 óra
2. Samantha Arévalo (Ecuador) +3.5 másodperc
3. Arianna Bridi (Olaszország) +3.5 mp
4. Ana Marcela Cunha (Brazília) +3.5 mp
5. Rachele Bruni (Olaszország) +7.7 mp
6. Haley Anderson (Egyesült Államok) +12.2 mp
7. Finnia Wunram (Németország) +12.40 mp
8. OLASZ ANNA (MAGYARORSZÁG) + 14.70 mp
…
27. SÖMENEK ONON KATA (MAGYARORSZÁG) +4:27 perc