Vizes vb: Gyurta Dániel bajban van, a kezét kell fogni – Sós Csaba

– Kapitány úr, tíz magyar érmet jósolt: hol az a kettő?
– Az úgy jött volna össze, ha Kapás Boglárka mindhárom számában, vagyis négyszáz, nyolcszáz és ezerötszáz gyorson is érmet szerez, és ezt az egyéni legjobbjaival el is érte volna, plusz ha Kenderesi Tamás odaér a dobogóra kétszáz pillangón. Milák Kristóf és a négyszer százas férfi gyorsváltó érmeivel viszont nem kalkuláltam – válaszolta Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya.
– Kapitány úr, tíz magyar érmet jósolt: hol az a kettő?
– Az úgy jött volna össze, ha Kapás Boglárka mindhárom számában, vagyis négyszáz, nyolcszáz és ezerötszáz gyorson is érmet szerez, és ezt az egyéni legjobbjaival el is érte volna, plusz ha Kenderesi Tamás odaér a dobogóra kétszáz pillangón. Milák Kristóf és a négyszer százas férfi gyorsváltó érmeivel viszont nem kalkuláltam – válaszolta Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya.

– Hiszen mindig hangsúlyozta, hogy Milák mekkora tehetség!
– Ez igaz, Kristófban végig láttam a potenciált, de mivel ez volt élete első jelentős téttel bíró világversenye, nem számolhattam azzal reálisan, hogy érmes lesz.

– Csalódás, hogy csak Hosszú Katinka szerzett aranyérmet a mieink közül?
– Ezt nem mondanám, azt azért igen, hogy a férfi kétszáz pillangó aranyával bizony számoltam.

– Bár ilyet nemigen lehet kijelenteni, azért mégis: melyik a szívéhez különösen közel álló érem?
– A százas gyorsváltó, annak minden váratlanságával együtt, benne a kölyökkel, vagyis Németh Nándorral, az alfa-hím Kozma Dominikkal, az Amerikában tanuló Holoda Péterrel és Bohus Richárddal.

– Szakmailag miért szólt akkorát ez a bronzérem?
– Mert korábban az olimpiákon és a világbajnokságokon még csak döntőbe sem jutott a gyorsváltónk, sőt az elmúlt időszakban a sprinterekkel is hadilábon álltunk. Volt ugyan egy Zubor Attilánk, aztán egy Takács Krisztiánunk, négy jó sprinterünk egyszerre sosem. És ebbe a csapatba még Milák Kristóf is bekapcsolódhat a jövőben.

– Bár az ön szívének régóta kedves Kozma Dominik, a nagyközönség ezen a budapesti világbajnokságon ismerhette meg igazán: az úszó nagyon nehéz időszakon, kényszerű edzőváltáson van túl… Mindezek után várta tőle ezt a kirobbanó formát?
– A világbajnokság előtt azt mondtam, Gyurta Dániel kapcsán az edzőváltás miatt érzek bizonytalanságot, nos, ez Domára is igaz – nem tudhattuk, milyen hatással van rá a váltás. Az, hogy ő az egyik személyes kedvencem a stílusa, az egyénisége miatt, azért, mert amellett, hogy kőkemény srác, egyúttal csupa szív is, tény, mindazonáltal én ezekre az érzéseimre nem hagyatkozhattam, nekem mindig, minden alkalommal a legjobb csapatot kell összeraknom. Dominik minden úszásába belerakta a szívét is, nagyszerűen teljesített.

– Ha már Gyurta Dánielt említette: a kétszáz mell után úgy nyilatkozott, hogy az olimpiai bajnoknak nem kellett volna elindulnia ezen a világbajnokságon.
– Az eredménye után fogalmaztam így, azt gondolom, nem volt erre szüksége. Korábban is bizonytalan voltam Danit illetően, de az áprilisi országos bajnokságon úszott 2:09-es eredménye meggyőző volt, onnan pedig már csak két másodpercre volt az egyéni csúcsa – azzal Budapesten is második lehetett volna…

– Visszakaphatjuk még a régi Gyurta Dánielt?
– Nagyon bízom benne. Fiatalként is volt már hasonló gödörben, az athéni olimpiai ezüst után csak öt évvel később lett világbajnok. És még valamit hadd jegyezzek meg: az olimpiai bajnokkal szemben a toleranciám végtelen. Sohasem szerettem azokat, akik az aranyérem után ott tülekednek, hogy felférjenek a közös fotóra a bajnokkal, most pedig ahelyett, hogy felsegítenék a földről, rúgnak egyet rajta. Amikor egy ember bajban van, márpedig Gyurta Dániel bajban van, a kezét kell fogni, nem bántani...

– Még szerencse, hogy a csapat másik olimpiai bajnoka hozta a kötelezőt.
– Azért féltettem kicsit Katinkát a négyszáz vegyestől, hiszen az gyilkos szám, és leúszni kétszer az utolsó napon egy erőltetett menet után nagyon nem egyszerű. Katinka hatalmas kedvvel versenyzett az első perctől kezdve, amit pedig kétszáz háton mutatott, ritka nagy emberi teljesítmény. Világbajnokságon korábban még nem szerzett négy érmet, és ehhez tegyük azért hozzá, hogy ezt három úszásnemben érte el. Ebből megint csak az derült ki, hogy még mindig van feljebb. Katinka kapcsán az emberfeletti pusztán egy általános jelző.

– Azért Budapesten is bizonyítottuk, hogy a négyszáz vegyes továbbra is magyar szám? Elégedett Verrasztó Dávid ezüstjével?
– Dávid édesapjával, Verrasztó Zoltánnal tizenhét éven keresztül reggeltől estig együtt voltunk, nem is igen tudtam szakemberként figyelni azt a döntőt… Emberileg csodálom Dávidot, hogy a riói olimpia után vissza tudott jönni, hogy Kazany után újból vb-ezüstöt szerzett.

– Már megszokhattuk öntől az aranyköpéseket: mondja, hogy jött a Pitagorasz-tétel és Cseh László összekapcsolása?
– A Pitagorasz-tétel is megdönthetetlen, Laci esetében biztos voltam benne, hogy érmet szerez a Duna Arénában.

– És hogy kezelte azt, hogy Milák Kristóf megverte száz pillangón?
– Senki sem boldog, ha valaki eléje kerül, Laci sem volt az.

– Volt olyan, akiben csalódott, aki nem hozta, amit várt?
– Emberileg senkiben sem csalódtam, mindenki odatette magát. Nem szeretnék a csalódásokról beszélni, mert Gyurta Dani tizenhetedik helye persze, hogy az, de elmondtam az előbb, hogy a hitem benne korlátlan, végtelen.

– Minden magyar sportoló elmondta, milyen nagyszerű érzés volt a Duna Arénában úszni. Kapitányként elmondja, ön mit tapasztalt, érzett az úszóversenyek nyolc napja alatt?
– Felejthetetlen verseny volt. Sokszor elő fog jönni az emlékeimben a tömeg, a hangorkán, a futamok felvezetése. A közönség szeretete, ahogyan minden úszót, nem csak a magyarokat fogadták a nézők, egészen egyedi volt.

– Akkor most jön a szusszanás?
– Dehogy jön! Előttünk az ifjúsági világbajnokság, ki kell hirdetnem a válogatási elveket a decemberi rövid pályás Eb-re, szóval van munka bőven, nincs megállás.

– A magyar úszósport történetében egyetlen olyan világverseny van, amelyen még nem született magyar aranyérem. Augusztus végén Indianapolisban teljes lesz végre a kollekció?
– Meggyőződésem, hogy igen.