Unikum a maga nemében

Pedig már kezdtünk reménykedni… Csapatok a dobogón, zajlik a bemutatás, bírók sehol. Bár adná az ég… Ha menne nélkülük, az precedens lehetne a jövőre nézvést. Amely így sokkal rózsaszínűbbnek hatna… Az edzők nem tennék tarkójuk mögé a kezüket hitetlenkedve, nem hadonásznának a karjukkal (kevésbé higgadt típus), nem üvöltenének, hogy "Hey, exclusion!” (Ratko Rudic). A játékosok oxigénhiányos agya nem borulna el egy-egy elnézett szituációt követően (amikor nem ítéltek exclusiont, azaz kiállítást). Aztán nem akadna például, aki feljelentést írna, mint a patraszi játékvezetők. Végül csak megjöttek. Mindegy, legalább álmodozhattunk egy keveset…