A tikkasztó napsütésben a napszúrás tünetei mutatkoztak a magyar csapaton az első negyedben, aminek nyomában Whalan előnyből szerzett vezetést a még nyeretlen ausziknak, s mert Thomast nem vettük elég komolyan a jobb szélen, a rövid sarokba találva alakította 2–0-ra az állást. Kiss Gergő szépítése csak olaj volt a tűzre, s az 5. percben Thomas, valamint Miller is büntetett, utóbbi húzással mattolta Gergelyt.
Ekkor vette kezdetét az "Ébredj, magyar!" fedőnevű hadgyakorlat, amelynek hatékonyságát igazolta vissza Varga Tamás, Benedek és Kásás találata. Egytől egyig esztétikusra is sikeredett. Whalan kapufáját követően vezethettünk is volna, de hatástalan maradt az akció.
A második felvonásban Neesham előnygólja után az ezúttal nem centert, hanem bekket játszó Varga Tamás a bal kapufát is felaprítva szakította ki a hálót, majd Kásás simította be gyönyörű mozdulattal a Benedek által tálalt labdát (6–5). Először vezettünk, ami ahelyett, hogy a rakéták begyújtását idézte volna elő, megállította a magyar hengersort. Támadásban bizonytalanná váltunk, s nagy hátrányt jelentett, hogy a két centert, Varga Zsoltot és Molnárt sikerrel semlegesítették a vendégek, olyannyira, hogy 18 perc alatt egyetlen fórt harcoltunk ki. Az ausztrálok zsinórban háromszor voltak eredményesek, s nem tehettünk mást, mint hogy reménykedtünk a tízperces szünet jótékony hatásában. Kemény Dénes pedig a kapuscserében: Jászberényi váltotta Gergelyt.
Mindezek ellenére Whalan a játékrész 3. percében tovább hizlalta a különbséget, elindítva a fórból szerzett találatok hosszú sorát. Madaras (az első hazai előnygól!), Kiss és Osadchuk következett létszámfölényben (8–10), majd hosszabb szünet következett. A háromperces gólcsendet Kásás törte meg, aki szokásához híven a léc alá lendített, majd feljegyezhettük, hogy a hatodik ausztrál emberelőny az első, amely kimarad. Mi is hagytunk ki, ám az utolsó percben Madaras a jobb oldalról egyenlített (10–10).
Hamarosan kiderült, ennél több felzárkózásra nincs erőnk. A negyedik negyedben elérte a holtpont a kemény edzésektől, és vele párhuzamosan sok meccstől "sújtott" magyar csapatot. Pontatlan, eleve veszni látszó bejátszások, a kaput messze (akár másfél méterrel is) elkerülő lövések jellemezték a címvédő teljesítményét. A 10–14-es végeredmény már a 31. percben kialakult, s ekkor kapott lehetőséget Varga Dénes, az UTE 17 éves tinije – életében először játszhatott a felnőttválogatottban, egyúttal elmondhatjuk: bizonyára csak neki marad emlékezetes a találkozó.
Pénteken újabb meccs következik, a visszavágás lehetőségével – s szinte biztos, hogy minden másképpen alakul majd. ---- M ---- &