Iskolajáték a görögök ellen

Szenvedésüknek végül Molnár vet véget: Kiss Gergő passza ugyan elég magasan érkezik, ám centerünk egy egészen zseniális mozdulattal, csuklóból megtolja a levegőből, s a labda meg pont befér Deligiannisz kezei és a léc közé (1–0). A dudáig még egy hátrányt ártalmatlanítunk, azaz a védekezés szempontjából kifejezetten jó negyedet zárunk – már csak a támadást kell pontosítani.
Sikerül. Néhány szép szerelést követően Kiss Gergő vágja be egy passz után emberelőnyünket (2–0), hogy aztán a görögök jókora mázlival szépítsenek: Santa távolija gellert kap Kásás blokkján, Szécsi bravúrral belekap, de a labda kiköt a felsőben. Sebaj, átellenben Kásás legott javít: hat méteren hagynak egy kis levegőt neki, erre felveszi a labdát a vízről és bepattintja a jobb felsőbe. Theodoropulosz szépít még fórból, ám eztán Kiss tartja magát az előző recepthez, egy passz után felmegy az egekbe, s bár előtte védő is, kapus is, úgy bikázza át rajtuk a labdát, mintha ott sem lennének. S hogy Fortuna nem csupán a görögöket támogatja, arra a negyed hajrájában kapunk jelzést: Steinmetz Barna átlövése a bal kapufáról Deligiannisz fejére, onnan meg a hálóba pattan – így alakul ki a félidőre a sokat sejtető, 5–2-es állás.

A harmadik felvonás első jelenete: Kásás Kisshez hasonlóan az első átadásból csönget emberelőnyben, ellenfeleinken pedig mintha az látszana, hogy most ment el a kedvük az egésztől… Persze, egy ősi mondás szerint: "ne higgy neki, hisz görög" – kvázi mi sem érezhetjük úgy, hogy innentől sima az út. Nem is az: az Afrudakisz család rendre válaszol. A kisebbik, Krisztosz enged el egy átlövést, később ugyanő tesz be egy előnyt, miután Madaras egy elspriccelést követően félelmetesen nagy gólt lő a rövid felsőbe. Ám háromnál közelebb egyszer sem engedjük őket: jóllehet időkérés után kimarad az előnyünk, a kornert követően Fodor káprázatosan pattint a jobb felsőbe – Campagna karosszékéből legyint látványosan, érzi, kihunyóban a tűz. Ha jobban figyelnénk a végén, az idősebbik Afrudakisz, Georgiosz nem használhatná ki a fórjukat hat másodperccel a negyed vége előtt, mindazonáltal 8–5-nél sem telepszik ránk a frász.
Felesleges is remegni, a hellének végképp elkészülnek az erejükkel. Képtelenek mit kezdeni a zónánkkal: jellemző kép, amint Vlontakisz két végigvonaglott akciót követően harmadjára kivonul a szélre, nem kérvén tovább Varga Tamás atyaian rátelepedő izomkötegeiből. Hogy a nézőknek is jusson valami, arról a házi gólversenyben végül ikszre végző Kiss, Kásás kettős tesz. Gergő lő egy iszonyatosan nagy kapufás gólt hét méterről, Tamás pedig szokatlan pozícióból, a kapufától húz egyet emberelőnyben, így alakul ki a felettébb magabiztos, ötfás különbség.

---- Hasonló eredménnyel egy hónap múlva is kiegyeznék, idegenben… Komolyra fordítva a szót: a mai mérkőzésen látszott, jót tett, hogy egy hétig nyugodtan készülhettünk.
Kemény Dénes a magyar válogatott szövetségi kapitánya

Pénteken sokkal több erőnk volt, nem sikerült igazán magunkhoz térni a negyeddöntőt követően. Kevesebb mint huszonnégy óránk maradt erre, ami nem volt elég. Rosszul játszottunk, túl sokszor kontráztak le minket, a lövéseink gyengék voltak – semmi sem működött rendesen, elsősorban azért, mert igen fáradtan mozogtak a játékosaink.
Alessandro Campagna a görög válogatott szövetségi kapitánya ---- Hogy Ratko Rudic általában többet enged meg magának, mint bárki más a szakmában, ezt megszoktuk. Hivatalos FINA-eseményen az edző nem mehet négy méternél tovább – Ratko maestro ehhez képest rendre hét méteren hadonászik, sőt, élesebb szituációkban olykor a félpályán túl is reklamál egy sort. Csakhogy ez a magatartás a játékosaira is átragad, ami nem mindig szül jó vért. Szombat este, az ötödik helyért folyó meccs akkor dőlt el, amikor a büntetőpárbaj elején az amerikaiak kapusa, Genai Kerr lecövekelt fél méteren, és egyszerűen nem volt hajlandó a szabályok szerinti pozíciót elfoglalni. A román játékvezető egy ideig fütyörészett, ugyan vonuljon már be a léc alá, miután azonban Kerr látványosan rá sem bagózott, Matache megunta, és cserével partra vágta a kapust. A szabályok értelmében az első spanyol ötméterest a lövésre kijelöltek egyikének kellett védenie – Wigo próbálkozott, sikertelenül –, utána bejöhetett a cserekapus. Brooks azonban bemelegítetlenül érkezett, sansztalanul rugdosta ki magát a vízből, így a spanyolok ünnepelhettek, persze szolidan. Megjegyzendő, a jenkik úgy lettek hatodikok, hogy a Szuperdöntő során nem kaptak ki nyolcszor kilenc perc alatt – mindenesetre egy időre alighanem elment a kedvük a Világliga-finálék rendezésétől.